Bátyám felesége most szült: jogos, hogy a bátyám ne hagyja magára az ünnepek alatt pár órára sem?

Önző vagy és nevetséges.

Tényleg mint a húsos nő :D

Okostojás, elfelejtesz valamit.

A bátyádnak most már nem felesége van, hanem saját CSALÁDJA, saját szokásokkal.

Az ő dolguk, hogy ők hogyan ünneplik a Karácsonyt, vagy bármi mást... Ha úgy gondolják, hogy innentől nem látogatnak meg senkit, szívük joga, megtehetik.

"más is létezik, nem csak a pocaklakó babucika, meg a tejcike-szopika a cicikéből"

Egy első gyerekes házaspárnak két héttel a szülés után, karácsonykor nem hiszem, más is nagyon fontos lenne.

"Nálunk így zajlik a karácsony a születésünk óta, most rúgjunk fel mindent és menjünk hozzájuk mert neki így kényelmes?"

Az még véletlenül sem merül fel se benned, se a családod többi tagjában, hogy ebben a helyzetben nem azt kéne néznetek, hogy nektek mi a kényelmes, meg netalán elvárni, hogy egy alig két hetes csecsemőt hurcolásszanak magukkal három helyre, ha ők együtt szeretnék a karácsonyt tölteni, hanem esetleg NEKTEK kéne egyszer kicsit alkalmazkodni, ha szeretnétek karácsonykor a bátyáddal találkozni?

15 évesen erről nyilván nem igazán lehet reális fogalmad, de én azt láttam, hogy a barátnőim és a sógornőim is úgy jöttek haza az újszülött gyerekükkel a több napos kórházi tartózkodás után, hogy nem csak maga a vajúdás és a szülés viselte meg őket testileg-lelkileg, hanem az is, hogy teljesen kimerültek, kialvatlanok voltak attól, hogy a kórházi körülmények között, úgy, hogy a kórteremben hol az egyik baba sírt, hol a másik, napokon keresztül nem tudták még a szoptatás közötti pár órát sem átaludni éjjel sem, nappal meg egyáltalán nem.

Szerintem nem hiszti, hanem egy éppen most szült anyuka természetes és érthető igénye, hogy ne tőle és a közös gyereküktől távol töltse a karácsony mindhárom napját - mint írtad - délelőttől estig - a férje.

Ők most lettek új család, a kis újszülött körüli teendőkből pedig a szoptatást leszámítva ugyanúgy ki tudja venni a részét az apuka is - meg jó esetben akarja is, és nem csak pusztán azért, hogy a felesége tudjon egy kicsit pihenni is.

És itt nem arról van szó, hogy az anyuka kibír-e akárhány órát a kisgyerekkel kettesben, hanem arról, hogy miért neki kéne hozzátok ilyen mértékig alkalmazkodnia ebben az élethelyzetben, nem pedig fordítva.

Én értem, hogy nem szeretnéd, hogy a bátyáddal most, hogy családja van, kevésbé jó és szoros lenne a kapcsolatod, mint eddig, de ehhez részedről is kell némi belátás és empátia, és azt is érdemes lenne végiggondolnod, hogy ha a bátyádnak teszel esetleg kritikus vagy bántó megjegyzéseket a feleségére, vagy csak érezteted, hogy nem egy új családtagot látsz benne és a babában, hanem - akár tudat alatt - riválisokat, akin osztozni kell a testvéred szeretetén, figyelmén, idején, törődésén, akkor attól te és a bátyád közelebb vagy távolabb kerültök-e egymáshoz.