Észrevettétek, h akiknek nincs gyerekük azt hiszik Neked akiknek van és otthon van vele, tengernyi időd van?

Ha belegondolok, amikor gyesen voltam, tényleg tengernyi időm volt. :( Azóta is azt az időt sírom vissza:((

Most reggel 5-kor kelés, szendvics, reggeli készítés mindenkinek, magamra marad fél óra, aztán munka, este 6-ra esek haza, főzés, foglalkozás a gyerekekkel és vége a napnak, beesem az ágyba, mint egy hulla.

"Észrevettétek hogy aki otthon van a gyerekével az már más pénzkereső munkáját nem is becsüli?" :)

Hát azért ne legyél annyira megsértődve, mert ti is ugyanezt csináljátok! Meg vagytok róla győződve (a többség), hogy a világ legnehezebb dolga gyereket nevelni meg pelenkát mosni, és semmi nehezebb és értékesebb nincs annál, és aki "csak" pénzt keres az ássa el magát, mert az sétagalopp. Legelőször mindjárt a férjnél kezditek, hogy "a szemét ő csak elmegy reggel dolgozni, este hazajön, oszt merészel leülni a gép vagy a tv elé, én meg egész nap itthon robotolok" Az nem is baj hogy ő tart el! Úgyhogy kvittek vagytok, mindig mindenki utálja a másikat és beszól, nem úgy van az hogy csak az egyik fél...

A barátokhoz meg annyit fűznék, hogy az is egy tipikus hiba, hogy a nő terhes lesz, megszűnik számára a világ, első a gyerek (utolsó a férj és a többi emberek) és mindenki alkalmazkodjon hozzá, és fogadják el. De ő nem akar alkalmazkodni senkihez, mert hát őneki gyereke van, kéremszépen! Ha a barátok elmaradnak akkor szídja őket hogy milyen rosszak, nem is igazi barátok. Ha meg jönnének, vagy hívnák akkor meg azt mondja mint te hogy "mit képzelnek ők csak dolgoznak, én meg gyereket nevelek, hát hogy képzelik hogy nekem annyi időm van!?" Csak azt felejtik el, hogy a barátok maradtak amilyenek voltak, az anyuka változott, és ebből lett a konfliktus, tehát neki is kéne egy kicsit idomulni, nem keseregni hogy nem voltak igaz barátai. Vagy legalább azt el tudnák dönteni hogy mit akarnak (mint előbb említettem: ha hívja a barát akkor az a baj, ha nem akkor meg az, ha anyós próbál segíteni az a baj, ha rájuk sem néz akkor meg az... stb)

Írtam,hogy nem vagyok kismama,nincs gyerekem,csak undorító,hogy mindenki habzó szájjal szid mindenkit,és ítélkezik mások felett,meg mindenki olyan okos és ügyes,mert bezzeg ő!Bezzeg régen,bezzeg a maiak.Bezzeg a dolgozók,bezzeg a kismamák,bezzeg a munkanélküliek.

Na igen,valószínűleg ezért is pontoztak le itt ennyire,mert ez zavar,és hiába jogos,van,aki magára vette,és vérig sértődött,mert ez az oldal ezért van,hogy rugdossuk csak névtelenül egymást.Akkor ezek szerint a lepontozó kollegina mégis csak a fő okoskodó,másokat b@szogatók egyike,ha ennyire megsértődik.

Nekem egyszer mondta azt a férjem egy veszekedés alkalmával, hogy "Csak én (mármint a férjem) dolgozom!"

Gondoltam, ok. Nem válaszoltam, csak elsírtam magam, mikor nem látta. Jött a hétvége. Mondtam neki, hogy el szeretnék menni vásárolni a barátnőmmel, meg beülnénk valahova enni, kávézni. Persze főtt kaja volt otthon, csak porszívózni, felmosni kellett volna...

Alig telt el 3 órahossza, jött a telefon, hogy menjek haza, mert nem bírja... A gyerek nem eszik, és (az ő szavával élve) össze is fosta magát. Hazamentem. Otthon a kakis gyerekruha a fürdőszoba padlón, a gyerekkaja a konyhacsempén, kész csatatér, rendetlenség... Na, azóta nem vitás, hogy mindketten keményen dolgozunk...