Nektek mi a véleményetek erről a kapcsolatról?

Egy csöppet hosszú lesz, de talán így áll össze a kép.

Nos, évekkel ezelött megismerkedtem a párommal. Én pont a volt kapcsolatomból szabadultam, ő meg ismerkedett világba, hogy elfelejtsen egy nagy szerelmet. Nem vékonyan ismert meg. (kb. 80kg-os voltam).

Távkapcsolattal indult, végül összeköltöztünk, pontosítva én költöztem. Sokáig tartotta a kapcsolatot azokkal az ismerőseivel, akiket elöttem ismert meg, illetve akiket velem együtt ismert meg. Az elején minden jó volt, viszont feltünt, hogy kiszolgáltatja magát, mondván, hogy sokat dolgozik, és mivel ott lakom náluk, ennyi kitelhet tőlem. Az intim ágygyakorlataink gyorsan lecsökkentek két hetentére, végül ritkásabbá. Mellettem csajozgatott, de csak a hátam mögött. Egyszer borult a bili, miután kiderült,hogy volt alapja a féltékenykedésemnek. Megígérte, hogy változtat. Egy ideig volt is változás, legalább is azt hittem, de megint kiderült, hogy lányokkal ismerkedik.Költöztem volna a családomhoz haza, de közölték,nem vagyok szívesen látott személy. Kapott még egy esélyt. A szex már csak fél évente, évente van. Múltkor kibökte,hogy zavarja a súlyom.Amikor megismert, akkor nem zavarta. Kiderült, hogy tisztaságmániás, ami az elején nem volt jellemző, de most mindenbe bele tud kötni.

Szex nincs, ölelések, csókok nagyon ritkán vannak, de azok is egy-két percesek. Kiszolgáltatja magát, mint mindig, de én ha megemlítem, hogy nekem ez így nem jó, elkezd veszekedni,hogy értsem meg őt is, stresszel, meg miegymás. De már évek óta ezt hallgatom.

Jelenleg megint felbukkant egy lány az életében, akivel bár munkatársak,más az érdeklődési körük. Látom,hogy vele olyan szívesen elbeszélget, engem meg kizár szinte mindenből, pontosítva a szürke hétköznapokból nem. Amikor próbáltam vele erről beszélgetni, akkor megkaptam megint,hogy miért féltékenykedek, amikor próbáltam elmagyarázni, hogy engem zavar,hogy a csajjal jobban el tud beszélgetni mint velem, így a beszélgetéseiket úgy időzíti,hogy ne legyek a közelbe. A beszélgetéseikbe nem látok bele, vagy ha oda megyek a közelébe, rögtön megszakítja a beszélgetést, így azt sem tudom, hogy mi van. Látom, hogy a csaj szokta hívogatni ritkán ( havonta egyszer-kétszer) tíz percet, amikor a párom pont a munkába igyekszik. Letudta annyival, hogy probléma volt, és telefonos segítséget kért. Ajándékot készített neki, mondván,hogy a munkatársainak szokott, viszont én eddig csak azt tapasztaltam,hogy ha megkérik, akkor csinál. Próbáltam elmagyarázni, hogy ölelésre vágyom, mondtam neki,hogy nem testvéri kapcsolatot szeretnék,erre megkaptam, hogy barátnőzzek.

Minap vissza hallottam,hogy azt mesélte egy közös ismerősnek: Két nő van a világon, akit nem venne feleségül. Engem és a közös ismerőst.

Nekem viszont azt adta be, hogy nem hisz a papírokba, egy kapcsolat nem attól erős,hogy összeházasodnak.

Tény, a munkája stresszes, sok az itthoni munka is, feszült, ideges, nem tudja levezetni a stresszt.

De én is a munkába ideges vagyok, sok az itthoni munka(takarítás, mosogatás, főzés, kerti munkák, ja, és segíteni a felújításnál is, szekrények emelgetése...stb.).

Úgy érzem, hogy soha nem tekintett engem nőként, vagy talán csak a legelején, de inkább úgy érzem, hogy társ vagyok már csak a számára, egy jóbarát.

Ha lehet, kultúrált hozzászólást kérek. Tudom, hülye vagyok, de mentségemre legyen szólva nem olyan rég szállt fel a rózsaszín köd, és már jobban látok.

Rólunk: Mind a ketten 29 évesek vagyunk, nem számíthatunk a családunk segítségére. A haza költözés most nem egyszerű.