Ki tudna rajtam segíteni? Kérlek olvassátok végig.

Nem vagy bolond, ezt senki sem gondolja, viszont nem tudtad feldolgozni ennyi idő után sem anyukád halálát. Nekem apukám halt meg gyerekkoromban, és nagyon hiányzik, de már feldolgoztam.

Ebben valóban szakember tud neked segíteni. Nem az a megoldás, hogy 20 évesen pótmamát keresel, az semmit nem old meg, csak a szemét szőnyeg alá söprése.

Ebben a korban inkább egy párt kéne keresned, akivel mindent meg tudsz beszélni.

" ha egy szülőre vágyom és családra, semmi mást nem szeretnék."

Beleragadtál a gyermekkorba. Lassan saját családot kéne alapítanod.

Attól még, hogy pszichológushoz jársz nem vagy bolond, se hülye. De egy szakember segíteni tud ilyen helyzetben.

Ne a múltra koncentrálj csakis a jövőre!

Elsírtam magam amikor végigolvastam....:(

Hihetetlenül sajnálom ami anyukáddal történt, azt hogy igy kellett felnőnőd. Én a helyedben apámra nem nyitnám az ajtót, teljesen megszakítanék minden kapcsolatot vele. Nem is értem hogy halálos autóbaleset okozása miatt miért nem ítélték el?..

Nem vagy bolond csak lelkileg sérülékenyebb vagy mint a többi korodbeli, nem kaptál megfelelő szeretet és gondoskodást és hiányzik az anyukád az életedből ami teljesen érthető.

Senki soha nem fog tudni az anyukád helyébe lépni ezt ne feled, hiába keressel pótmamát soha nem lesz az anyukád. Ezt nagyon nehéz elfogadni .. 20 éves vagy még, tanulj és képezd magad hogy vidd valamire! Ez lefogja kötni a gondolataidat is. Gondolj arra hogy ha látna az anyukád biztosan büszke lenne rád. Hihetetlen űr van a lelkivilágodban amit csak idővel és nagyon erős akarattal fogsz tudni csak kitölteni. Egy idősebb nő támogatására lenne szükséged (akár nagynéni/pótnővér formájában is) aki tudna segíteni, melléd állna a nehéz helyzetekben. Lehet mellédsodor egy ilyen személyt az élet.

Ne ad fel, tanulj és törekedj! Lehet hogy évek múlva megismersz egy rendes lányt és boldog családod lesz vele.

Én is ajánlom hogy keres fel egy terapeutát vagy pszhiólogust, lehet tudna picit segíteni hogy magadban feldolgozd ezt a borzalmas tragédiát.

Nagyon megrázott a történeted, gondolkodom majd és ha valami jót tudok írok ide.

Hidd el az élet kárpótolni fog mindazért a rosszért ami veled történt, amennyit szenvedtél, az anyukád hiányáért. Tiszta szívemből kívánom hogy sodorjon valakit melléd az élet aki melléd fog állni!

Lehet, hogy hülyeség, de nem vagy vallásos? Nem segítene, ha beszélnél mondjuk egy pappal? Biztos megpróbálna segíteni, tanácsot adni, akár még úgy is, ha nem vagy tagja a felekezetének, hiszen ez a dolga... és hidd el, látnak ők is annyi bánatot, mint egy pszichológus. Nem orvos, de mégis "szakember".

Szerintem is az lenne a jó megoldás, ha a nagyszüleiddel való viszonyodat próbálnád tisztázni. Ha neked úgy könnyebb, egy nagy leülős beszélgetés keretében, vagy akár apránként, fokonként változtass a viselkedéseden, pici lépésenként próbálj önállósodni a szemükben.

Közeledj feléjük. Kezdeményezz beszélgetést, előbb hétköznapi, könnyebb témákról, aztán az élet komolyabb dolgairól - hadd lássák, hogy felnőtt ember vagy és van véleményed a világról. És mikor már meg tudtok nyílni egymásnak, akkor szóba hozhatod, mennyire vágysz a kötődésre, és mennyire hiányzik anyukád. Biztos nekik is.

DE, neked KELL az orvosi segítség, mert a problémáid akadályoznak az egszéséges, teljes élet élésében. Gondolj bele, ha mondjuk annyira fájna a hátad, hogy nem tudnál normálisan élni. Arra is ez lenne a válasz, hogy "de nekem nem kell kezelés"? 20 évesen kamasznak nevezted magad, pedig nem vagy kamasz. Felnőtt férfi vagy. Ha egy kicsi gyereknek lemarad mondjuk a mozgás vagy beszédfejlődése, akkor mit csinálnak? Elviszik szakemberhez, aki segít beindítani a fejlődést. Ezek a gyerekek nel lesznek fogyatékosok, egyszerűen valami miatt írányított, szaktudással való segítség kell nekik. Ugyan erre van szükséged lelkileg.

Csak úgy valakihez odaragni, hogy majd ő segít nagyon nem jó ötlet. Egyszerűen nem adhatsz egy ekkora felelősséget oda senkinek, aki találomra vagy megoldja, vagy nem. Ilyet nem kérhetsz sem egy "pót szülőtől", sem egy barátnőtől. Egyszerűen túl nagy felelősség ráaggatni valakira a tudatot, hogy nélkülük vége a világnak. Az a válaszoló, aki szerint keress barátnőt is csináljatok gyereket, jó nagy marhaságot beszél. Először magadat tedd rendbe, utána vegyél a nyakadba olyan embereket, akiknek szükségük lesz rád, mert támaszkodniuk kell valakire.

Az orvosi segítség nem azt jelenti, hogy bolond vagy, de ő legalább tudja mit vállalt és van valami fogalma, hogy mit lehet ezzel tenni.