Azt tényleg csak udvariasságból szokták megkérdezni, hogy: hogy vagy?

Nos igen, magyarban tényleg nehéz eldönteni ha valaki megkérdez, hogy tényleg érdekli-e vagy nem. De talán a gesztusaiból rá lehet jönni, hogy valóban akar-e beszélgetni. Viszont nálunk nincs kényszer arra, hogy megkérdezd a másikat hogy hogy vagy, van olyan ország, ahol automatikus a kérdés, és a válasznak is annak kell lennie, aminek szintén semmi értelme, mert egy szimpla "hi" is megtenné, ha köszönni akarunk valakinek.

Mondjuk velem még nem nagyon fordult elő, hogy valaki megkérdezte hogy vagyok, és nem várta meg a választ, vagy látszott rajta hogy rettenetesen nem érdekli.

Meg ugye attól is függ hogy ki kérdezi, mert ha jó ismerős, akkor tényleg érdekli, de egy futó ismerős mégis mire lehet kíváncsi, nyilván nem fogom ecsetelni neki ha tényleg van valami bajom, mert nem akarom hogy tudja.

Ez csak kötelező jópofizás, mégis kit érdekelne, ha a másik elkezdené sorolni, hogy a múlt héten az unokahúgom osztálytársának a malackája begurult az ágy alá....stb

Amikor én valóban kíváncsi vagyok, akkor azt annak megfelelő hangsúllyal, komolysággal kérdezem.

Valószínű, hogy:

1. hellóhogyvagyszia = senkit nem érdekel a válasz

2. megálltok beszélgetni pár percre és a témák alapján valóban érdekli a válasz, ha megkérdez

Magam pl. nem vagyok 'társasági' típus, így csak akkor beszélek, ha mondanivalóm, vagy lényeges kérdésem van, töltelék szövegelésre se kíváncsi nem vagyok, se magam nem kívánok a társaság kulcsfigurájává válni általa. Az egyes verzió tipikusan a főszereplő típusúaké.

Amúgy értelmetlen ilyet megkérdezni, mert csak az ember/illető ismerete fogja megmondani ott és akkor, nem pedig egy általánosítás az itt kapott válaszok alapján.

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__szokasok-..

már én is föltettem hasonló kérdést.