Én dramatizálom túl a dolgot? Nektek az, hogy esne ha a párotok sokszor 1-es számban beszélne és nem többesszámban? Mi a véleményetek erről?

Igen, túldramatizálod. Akár az én párom írta volna ki a kérdést :).

Ettől még egyenrangúnak tekint, csak nem minden esetben tud odfigyelni a csipke lelked sérülékenységére.

Amit ő tesz meg, azt bizony 1-es számban fogja elmondani, mivel úgy igaz. Ettől még nem zárt ki téged a körből. Nem attól lesztek egy pár, hogy csak többesszám 1-et használtok. Ha ez minden, ami arra utal, hogy együtt vagytok, akkor már mindegy is.

Ne akarj a sorok között olvasni, ha ő nem ír oda.

34N

Hajjaj! De milyen igazad van!

"Jót aludtunk délután!" "Szépen gyarapodtunk." "Kakiltunk." "Egyévesek lettünk." :-))))))))))))))))

Régen engem is zavart, ha a férjem így fogalmazott olyan dolgokról, amiket együtt csináltunk, de végül rájöttem, hogy nem ez a lényeg, hogy másoknak hogyan közvetíti, mert ez másodlagos szempont. Pontosan tudom, hogy mennyire vagyok számára fontos, tudom, hogy tudja, hogy amit csinálunk, azt együtt visszük véghez és ez a továbbiakban is így marad. Elkezdtem magamat is figyelni, és észrevettem, hogy én is gyakran fogalmazok így kívülállónak: "Befizettem a csekkeket". Én fizettem be, mert én mentem el vele a postára, de a férjem keresetéből, mert kártyáról fizettem. Most akkor fejtsem ezt ki? Nem fejtem ki, mert a beszélgetésben a lényeg nem ezen van.

Vagy pl. mérges vagyok a szomszédra, mert folyton a nyakamra jár és akkor azt mondom: "Nehogy már a saját házamban sem csinálhassam amit akarok".

Pedig nem csak a saját házam, mert fele a férjemé, meg még anyósomnak haszonélvezet is van rajta, de az ember nem köríti hozzá, mert a hangsúly azon van, hogy ragadós a szomszéd.

Remélem érted a példákat, nem az a lényeg, hogy mit mond másnak, mert ez függ a téma lényegétől is, az a fontos, hogy együtt szépen éljetek, és a tények igazolják ezt.

Néha a többes számban való megfogalmazás egy újabb kérdést szül a hallgatóságtól és lehet hogy ő nem akar erre válaszolni.

Megint egy példa: Nekem is rosszul esett régen, mikor úgy mesélte a kollégájának, hogy "kiástam az alapot", pedig nem csak ő ásta, hanem én is. De utólag bele gondolva ahogy ismerem a kollégáit, az lett volna a reakció, hogy: "mi a F...szom, az asszonnyal ásatsz alapot?, nincs pénzed szakira?" stb. Szóval sokszor nem azért fogalmaz így, mert megfeledkezik rólam, hanem azért mert félti a privát szféránkat. Mint írtam, az ilyenek csak újabb kérdést szülnek.

"A szorosabb kapcsolatra utal, de látom a hülyék köztünk élnek"

Ahogy nézem itt pont "ti" vagytok "köztünk".

A többség itt láthatólag nem teljes szimbiózisban él a csemetéjével meg a párjával hanem normális kapcsolatban.

Az hogy mások viselkedésére ez a reakcióm, végképp nem értem miért jelentené az én kapcsolatom szoroságát vagy az ellenkezöjét. Ö nem vált ki ilyen reakciót, mert több agysejtje van az "pukikáztunk"-anyucikáknál. Pfujj ettöl tényleg büfikéznünk kell. :D

Hehe, erről van egy vicces sztorim. Nemrég a szüleimnél vendégeskedtünk pár napig az egy éves lányunkkal. Nagyszülői részről persze teljes belebolondulás az unokába. Egyik nap apám robog az ágy felé, kezében a gyerekkel és hátrakiabált nekünk, hogy "beszartunk!".

Anyám rám néz: "Vigyél egy pelenkát, meg egy tiszta alsót apádnak!"

En is ugy szoktam mondani, h befizettem, mert konkrétan én voltam a potára feladni. Mindenki tudja, hogy ketten keresunk a családban.

Egy másik példa. Mikor az anya tobbes számban beszél a gyerekérol: eszunk, alszunk, bilizunk stb. Nekem ez sokkal idegesítobb, pedig nekem is van 2 gyerekem.

28N

igazad van ez egy tudat alati elszolás

tipikus pasi minden az övé a nő pénze meg a teste az az ő tulajdona

ne tervez vele hosszú távon