Nem tetszik, ahogy a férjem elosztja a szabadidejét a két gyereke között, mit tehetek?
Az előző házasságából van már egy kisiskolás gyereke, és egy nolc hónapos közös babánk.
Az a gondom, hogy a szabadideje nagy részét a nagyobb gyerekével tölti, velünk meg szinte alig van.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a férjem heti 3 napot a munkahelyén dolgozik, ilyenkor reggel 8ra megy (a baba még alszik), és este 7 körül ér haza. Ilyenkor a baba gyorsan fürdik, egy fél óra játék, aztán vacsora és alvás.
Heti 2 napot itthonról dolgozik, ilyenkor 9kor kezdi a melót és 4kor fejezi be. Ezeken a napokon lenne több ideje a babával foglalkozni. De mégsincs, mert 4kor leteszi a munkát, gyorsan letusol, aztán megy az elsőszülött gyerekéért és viszi játszóházba, moziba, játszótérre, cirkuszba, stb. És az a vége, hogy este 8ra esik haza, a baba persze már alszik, vagy éppen altatom, így idő ismét nem jut rá.
Maradnak a hétvégék. Havi egy hétvégét bent tölt a munkahelyén, mindkét napon reggel fél 8tól este 8ig, merta cégnél, ahol dolgozik, kötelező havi egy hétvégét túlórázni. (Szerencsére nagyon jól fizetik ezt a kötelező túlórát, így ezt el tudom fogadni.)
A mradék 3 hétvégén a hónapból pedig itt van nálunk az elsőszülött gyereke. És persze olyankor a férjem minden lehetséges időt vele tölt, a két napból egyiken elmennek egész napos közös programra, a másikon pedig filmeket/meséket néznek, együtt játszanak valamit, stb. Nekem marad a főzés, takarítás, stb, és a babával is én foglalkozom, mert a férjem energiáját és idejét leköti a nagyobb gyereke.
Tehát gyakorlatilag a babára szinte semmi ideje nem marad, nekem pedig ez nem igazán tetszik. Nagyon fáj, hogy a férjem lemarad a baba minden fontos fejlődési állomásáról? Értem én, hogy a másik gyerekének is szüksége van az apjára, de ez szerintem már túlzás, és nagyon fáj, hogy ezért a baba fog "apa nélkül" felnőni.
Mit tehetnék, hogy ez változzon, vagy milyen időbeosztás lehetne a megoldás szerintetek?
Néma gyereknek...
Az lenne a legjobb ,ha egy nyugodt este ezt szépen elmondanád neki.
#2 és #3,
csak arra lennék kíváncsi, hogy ha ti lennétek ebben a helyzetben, ti is zokszó nélkül, mosolyogva tűrnétek-e, hogy a férjetek nem látja a baba első mosolyát, lemarad arról, amikor hasról hátra fordul, amikor elkezd kúszni, vagy majd később ha megteszi az első lépéseit és kimondja az első szót.
b+ átéltük mi ezt, az apa a kenyérkereset kínja miatt alig látja a kisbabát...
"Szerencsére nagyon jól fizetik ezt a kötelező túlórát, így ezt el tudom fogadni"
- egy mohó, kapzsi gyűlölködő (másik gyerek) nő mellől elmennek a férfiak
Azokon a napokon, amikor 4kor végez, egyből rohan a nagyobbért, párszor próbálkoztam azzal, hogy sétáljunk egyet a picivel hármasban, de az volt a válasz, hogy nincs ideje, mennie kell a nagyért.
Amikor meg itt a nagy, és megkérem, hogy mondjuk a játszótérre vigye el a kicsit is (elvégre elvan a babakocsiban, sok vizet nem zavar), azt mondja, hogy nem tud egyszerre két gyerekre figyelni.
Aki szerint meg "gyűlölködő" vagyok: ezt mire alapozod? Egy rossz szót se szóltam a nagyobb gyerekére, egyszerűen nem tartom farirnek, hogy mindig csak vele legyen és a babával gyakorlatilag soha. Nem hiszem, hogy olyan valóságtól elrugaszkodott igény, hogy a kicsivel is foglalkozzon néha.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!