Túlreagálom, vagy jogosan esik rosszul?
Egy hete szültem. Programozott császárral, kora délután lett meg a baba.
A férjem ott volt velem a kórházban, a műtőbe nem jöhetett be. Mikor kivették a babát, pár percre odaadták neki, azután elvitték két órára megfigyelni, engem pedig befektettek az őrzőbe, ahová ugye nem lehet bejönni látogatni.
Viszont ami nagyon rosszul esett, hogy aznap délután négytől a férjemnek közös programja volt a hétéves gyerekével, aki az előző házasságából született. Ilyenkor mindig úszni mennek, és most is így történt.
Szóval délután be sem jött a babához. Igaz, hogy engem nem lehetett látogatni, de a babát megnézhette volna, sőt oda is adták volna neki kb egy fél órára. Sőt, a gyereket is behozhatta volna, ő is megnézhette volna a tesóját.
De nem, ők úszni mentek, mintha a kisebbik gyereke születésének napja is csak egy sima hétköznap lett volna.
És nekem ez igencsak rosszul esik azóta is. Nem említettem ezt a férjemnek, de ez az egész nekem úgy jön le, hogy a baba nem fontos, vagy legalábbis az elsőszülött gyereke fontosabb.
Ti mit gondoltok erről? Szerintetek rendben van ez így, vagy ti is elvártátok volna, hogy délután ugorjon (ugorjanak) be a babához egy kicsit?
válasza: válasza:Először is minden elismerésem és tiszteletem az apukáé, hogy a gyermek születése és az újdonsággal járó öröm nem vette el a figyelmét az első gyerekéről! A legtöbb apuka ilyenkor szrik magasról a másik gyerekre, rohan a kórházba és még az se jut eszébe, hogy felhívja az exét, hogy "bocs, de most nem megyek a gyerekkel úszásra". Ennek mi az eredménye? Egy csalódott kisgyerek, aki otthon ül az ablakban és hiába várja az aput, mert apu nem jön, apunak már másik családja van, apunak már nem ő legfontosabb, a mostohatesót meg ezért utáljuk örök életre, mert elvette tőlünk aput...
Inkább az egészet úgy kellene felfognod, hogy egy olyan férfinak szültél gyereket, akiről biztosan tudhatod, hogy semmi miatt nem húzza ki magát az apai kötelesség alól! Nagyon is becsülendő ez!
És igen, bevihette volna a kórházba a gyereket, amiből a gyerek azt a következtetést vonhatja le, hogy az úszás (amihez óriási nagy fegyelem és kitartás kell, mert nem csak egy hobbi, hanem egy nagyon komoly sport) kihagyható és hanyagolható, ha valami "érdekesebb" dolgot is lehet csinálni. Hát nem! Az én párom az úszással tanult fegyelmet. Ha fáradt, ha beteg, ha az ég szakad le, akkor is kötelességtudóan megy az edzésre, mint egy jól képzett katona! Ezt kell annak a gyereknek is látnia!
válasza: válasza:Tipikus nő! Nincs gond?
MAJD ÉN CSINÁLOK!!!
válasza:"Miért hanyagolná el, ha kivételesen a kórházba jöttek volna egy fél órára, utána pedig cukrászdába/játszótérre/moziba, stb, nem pedig úszni?"
Mert úszni SZOKTAK járni, és mert -ne haragudj, de ez az igazság-, az első gyereke magas ívből ... egy bömbölő kisbabára, aki aranyos, ezért fenn áll a veszélye, hogy idővel az apja jobban fogja szeretni, mint az elsőt, aki már nagyobb.
válasza: válasza: válasza:Mar a multkor is volt egy kerdesed(ugyan ez volt a problemad, hogy uszni vitte).
De akkor is a tobbseg megmondta, hogy apuka nagyon jol csinalja, te meg ne feltekenykedj a gyerekre. Ugy latszik, nem mulik az erzes...
Probald meg vegre tul tenni magad ezen es felnottek modjara kezelni a helyzetet. Ertem en, hogy nehez de ezt a csomagot te igy vallaltad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!