Három hete meghalt az Édesanyám. Hogy lehet enyhíteni a fájdalmat?
41 éves vagyok, úgy alakult az élet, hogy együtt éltünk. így a mindennapjaink közösek voltak...mindent vele beszéltem meg, Ő érte aggódtam egész életemben.
Ő volt a Mindenem, az életem értelme..Érte éltem...Neki pedig én voltam a mindene.
Fél éve váltam el, szinte csak Ő maradt nekem.( Van barátom, próbálja a lelket tartani bennem, de az anyukám mégis az anyukám...)
Kórházba került, ahol egy hét leforgása alatt , váratlanul, hirtelen meghalt :(
Vele együtt haltam én is. Az első sokk után nem is fogtam fel, mi történt.Azóta is úgy telnek a napjaim, h néha nem tudom, ébren vagyok vagy álmodok...amikor tudatosul a valóság, rendesen fájdalmat érzek!
Azóta folyamatosan gyomoridegem van...minden percben rá gondolok, mindenről ő jut az eszembe.Sokat sírok...
Szó szerint mintha kiszakadt volna egy darab a szívemből.
Nem tudom hogyan tovább, semmi sem érdekel, tengetem az életem...sokszor még most is várom,néha felakarom hívni telefonon, mint korábban, mindennap...iszonyú.
Látom a személyes dolgait...
Gondolom más is volt ilyen helyzetben.
Aki hasonló szoros kapcsolatban volt az elhunyttal, hogy "vészelte" át?
Néha úgy érzem, nincs kedvem élni...
Friss ez a tragédia még, tudom..
Mit lehet tenni, ha a legfontosabb embert veszítjük el????
válasza:Részvétem, el se tudom képzelni mennyire rossz lehet most neked, nekem a nagymamám halt meg a múlt hónapban, nagyon fájt de úgy vagyok vele 80+ évesen ez már természetes...
Neked sajnos most gondolom nincs meg ez a beletörődés. Lehet segítene, ha kis időre, pár napra egy hétre elmennél valamerre, ahol egyedül lehetsz, emlékezhetsz és gyászolhatsz, nekem ez szokott segíteni ha elveszítek valaki aki fontos volt számomra. Ugyanakkor lehet az is jót tenne, ha tényleg eltüntetnéd azokat a dolgokat amik rá emlékeztetnek, bár nekem ez szélmalomharcnak tűnik, hisz ha valaki hiányzik mindenről ő ugrik be. Az embereket meg ne ítéld meg ilyen szigorúan, sokan nem tudnak mit kezdeni a gyásszal, vagy épp nem akarnak tolakodóak lenni.
válasza:Szívem legmélyéből Kívánom Neked, hogy - ha készen állsz rá lelkileg - olyan társat találj magadnak mihamarabb, aki özvegyember, vagy elvált és a "tenyerén hordva" lesi minden kívánságodat.
Akár már itt az oldalon is akadhat egy bátor jelentkező. Sose lehet tudni...
Bemutatkozásod és kommentjeid alapján Te igazán megérdemled a boldogságot! Én drukkolok neked, hogy mihamarabb jobbra forduljon az életed! Sose add fel a reményt!!!
Köszönöm szépen az utolsónak a válaszát!
Igen, jó volna már egy kis boldogság..
Csak ne fájna ennyire...:(
válasza:Nem igazán vagyok jól...hiányzik nagyon és várom, hogy hazajön...
Az estéim a legrosszabbak :(
Mindig tudtam, hogy rossz "világ" jön rám, ha Ő már nem lesz...hát, tényleg...egyedül maradtam, a fájdalmammal, elveszve...senkire sem számíthatva :(
Szegénykém, ettől féltett nagyon, h magamra maradok és nem lesz, aki mellém álljon, megvédjen...
Ő tisztában volt vele, mennyire szeretem, minden nap éreztettem vele és mondtam is neki. Féltettem, óvtam, aggódtam érte...és nem tudtam segíteni neki és érzem, tudom, h mulasztás történt a kórházban.Ebben a tudatban még nehezebb! Tehetetlen vagyok és dühös.
válasza:19-es és 23-as válaszoló vagyok - ezúttal itt a fórumon.
Szabad tudni, hogy az orvosok szerint miben halt meg a kórbonctani jelentés szerint? (Tudom, túl fájdalmas a kérdés, de igyekszem veled együtt gondolkodni, hogy mihamarabb begyógyulhasson a sebed.)
Privátban továbbra is igyekszem együttgondolkodni veled, "hordozni a keresztedet", amennyiben erőm és időm engedi.
Én továbbra is maximálisan megértelek!!!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!