Ezért miért lennék stréber?
Hétközben és gyakran hétvégén sem megyek el sehova, mert készülök a dogákra. Mikor kérdezte a legjobb barátnőm, hogy elmegyek-e csütörtökön egy koncertre, azt mondtam, hogy nem, mert másnap Tz-t írunk és még nem tanultam rá semmit. Erre elhordott mindenféle strébernek, meg hogy mekkora lúzer vagyok, nemhogy pasiznék, meg ilyenek. Anyu itthon mondja, hogy tanuljak, mert nem vesznek fel egyetemre. Egy francia egyetemre akarok menni, mert ott él az apám és gyerekként sok időt töltöttem ott, de ahhoz jól kell teljesítenem. Utálom már az ilyen bunkó megnyilvánulásokat a barátaim részéről, hogy jaj most nem ittam le magam valahol, hanem helyette itthon voltam és akkor ez milyen ciki. Én nem vagyok állandóan itthon ülő, tavaly buliztam, de most, hogy ez az év már beleszámít az felvételibe, nem érdekel semmi más. Pl. itt az oldalon is olvasom, hogy ha valaki nem bulizik összevissza, hanem tanul, akkor jönnek a bunkók és lestréberezik. Jó, nálam nem az van, hogy csak a tanulásról tudok beszélni, mert pont nem, csak mostanában nem igazán járok bulizni, csak ha épp nem kell semmire készülnöm. Azért tanulok, hogy legyen belőlem valaki és a szüleim büszkék legyenek rám, nem azért, mert egy lúzer vagyok. Nekem fontos, hogy ne kapjak 1-est, mert nincs rossz agyam, hogy rosszul tanuljak. Ha tehetem, elmegyek kikapcsolódni, de most kicsit visszavonultam és arra koncentrálok, ami a jövőmet befolyásolja. Ez már tényleg ciki és én, meg anyu vagyunk maradiak vagy azok gondolkodnak hülyén, akik strébereznek?
17L
"a mi gimink nem egyszerű, mert színvonalas, ezért nagyok az elvárások. bocs, de én külföldi egyetemre megyek, ezért ne mondja senki, hogy inkább válasszam a szórakozást0 ha azt választom, lőttek a jövőmnek. igazából már nem is érdekel, sem lúzer, sem stréber nem vagyok, csak olyan, aki el akar érni valamit később, mert jól fog az agya. páran nem értelmezték a mondanivalómat, de arról én már nem tehetek"
Ezt gondolom nekem írtad. Hát nézd, én a régiónk kiemelkedő középiskolájába jártam, az ország másik végéből is jöttek diákok, a tantárgyaim fele "külföldiül" volt, baromi jó eredménnyel érettségiztem, most az ország első egyetemére járok, még nem is végeztem, de már kapok ajánlatokat, és emelett nagybetűvel ÉLEK és ÉLTEM, érdekes módon senki nem mondta nekem soha, hogy stréber vagyok, mert nem vagyok/voltam az, pedig a jegyek alapján lehetne azt mondani, de a hozzáállás alapján nem. És tudod az a nagy különbség. Nekem is voltak és vannak is lestréberezett társaim, akikre kb. senki nem emlékszik, senkinek sem fontosak.
Amúgy, kár, hogy finomkodtam, a kommentjeid alapján egyenes úton haladsz oda, hogy egy begyöpösödsött stréber kékharisnya legyél, akire senki nem emlékszik, amolyan igazi szürke egér: "ki az? ja, igen, mintha, aha, na mindegy."
Hm most megkérdezhetném miért akarsz ennyit tanulni? Mondanád: azért, hogy jó egyetemre mehessek. Megkérdezném: miért akarsz jó egyetemre menni? Mondanád: azért, hogy később jó munkám legyen. Miért? Hogy sok pénzem legyen. Miért? Hogy ne kelljen aggódni a számlák miatt, blabla.
Úgy veszem észre, te már 17 évesen belekerültél abba a pénz körül forgó mókuskerékbe, amibe az emberek nagy többsége csak huszonéves kora körül kerül bele. De valahol elfelejted, miről is szól az egész: arról, hogy jól érezd magad. Nem arról, hogy sok pénzed legyen, nem arról, hogy Berlinben legyen irodád. Baszhatod a pénzed, a munkád, az irodád, ha egy stresszes idegbeteg munkagéppé válsz 35 éves korodra. Mert afelé haladsz.
Hidd el, nem csak most, hanem majd az egyetem alatt is lesz indok arra, hogy nélkülözd a szórakozást, kezdő dolgozóként is (jajj, inkább bevállalom még ezt meg azt, hogy hamarabb előléptessenek), később is, egész életedben. Sosem fogod elérni a maximumot, mindig lesz még feljebb, és ha így haladsz, elveszel ebben az egészben, és sose fogsz szórakozni, sose fogod tényleg jól érezni magad.
Úgy érzed, a jövődért el kell adnod a jelenedet. Véleményed szerint a barátnőd a jelenéért eladja a jövőjét. Nem is látod azt a verziót, hogy nem kell eladni semmit, érezheted magad most is jól, meg később is. Persze, tenni kell érte, de meg kell találni azt az egyensúlyt, amíg van értelme.
Szerintem valami ilyesmire gondolhatott a 23:57 is.
Egyébként tény, hogy a barátok idővel lekopnak az emberről, de tud szerezni újakat. De szerintem aki egyszer ilyen könnyen lekoptatja a barátokat, az később se fog annyira nagyon ragaszkodni hozzájuk... maximum érdekbarátságaid lesznek, ha így folytatod. Barátok, család nélkül pedig b*szhatod az egészet.
Férfiként pedig azt hiszem, elmondhatom, hogy nem az ilyen karrierista, egoista nő a férfiak élete álma :) Persze, találhat az ilyen is magának párt, csak sokkal nagyobb eséllyel fogják ott hagyni 40-es éveinek derekán, amikor beletemetkezett a munkába, és lecserélni egy fiatalabbra.
Elnézést, ha nyers voltam, nem akartalak megbántani, őszintén sok sikert kívánok neked az életben! =)
22:02, 00:03 és 00:20-as hozzászóló vagyok. Én részemről azért adok igazat ennek a lánynak, mert hasonló cipőben jártam én is. Nem voltam egy lumen, hogy azonnal már az órán megtanuljak mindent, és nem is 1-2 óra, hanem sokkal több tanulásra volt szükségem. Én is nagyon ráhajtottam középiskolában amikor már számítottak a pontok a főiskolára. Volt sok olyan osztálytársam aki egyből ellenem fordult, nyilván irígységből, hogy én céltudatos lettem és elkezdtem tanulni a fősulira.
A főiskolát csak nagyon sok tanulás árán tudtam végigcsinálni, sokszor éjszakába nyúlóan. De ahogy írtam akaraterővel bármit meg lehet csinálni.
És lám, mérnök lettem, van családom, gyerekek, saját lakásom, autóm, jól keresek, és hozzáteszem nem úgy, hogy elfásult begyöpösödött emberré váltam volna, vagy hogy éjjel-nappal melóznék. De ehhez kellett a mérnöki diploma, és mondjak valamit? Egyáltalán nem hiányoznak a középiskolás "barátok". Már van kialakult baráti köröm, akikkel összejárunk, jól szórakozunk, és nem afféle jegyzetelkérős érdekemberek.
Ezért is bíztatom az ifjú hölgyet, hogy ne is foglalkozzon semmivel, csak szorgalmasan előre! :D
Eszembe jutott egy idézet:
"Minden munkából nyereség lesz, de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés."
"Amúgy, kár, hogy finomkodtam, a kommentjeid alapján egyenes úton haladsz oda, hogy egy begyöpösödsött stréber kékharisnya legyél, akire senki nem emlékszik, amolyan igazi szürke egér: "ki az? ja, igen, mintha, aha, na mindegy."
Nahát. Eddig még senki sem mondott rám ilyet, de már most jó tudni, hogy biztos egy olyan ember vagyok, akire majd senki nem fog emlékezni a későbbiekben:)
"Hm most megkérdezhetném miért akarsz ennyit tanulni? Mondanád: azért, hogy jó egyetemre mehessek. Megkérdezném: miért akarsz jó egyetemre menni? Mondanád: azért, hogy később jó munkám legyen. Miért? Hogy sok pénzem legyen. Miért? Hogy ne kelljen aggódni a számlák miatt, blabla. "
A jó egyetemre menjek szövegig eltaláltad a válaszokat. Utána viszont sajnos nem helyesek a feltételezéseid (elnézést, hogy tegezlek, nem tudom, hány éves vagy). Fura, hogy úgy állítotok be, mintha egy olyan lány lennék, akinek a tanuláson kívül semmi öröme nincs. Sosem akartam sok pénzt keresni vagy egy unalmas irodában tengetni a napjaimat. Filmrendezőnek készülök már régóta és oda kell egy nagy adag kreativitás. Nekem van saját világnézetem, költök, kisfilmet készítek és így fejtem ki a gondolataimat. Állandóan nevetek és hülyéskedem és nem vagyok egy "szürke kisegér", mert sosem voltam ilyen és nem is leszek. Nem azért akarok elkerülni innen egy jó helyre, hogy egy beszűkült látókörű, unalmas, pénzéhes ember legyen belőlem, hanem hogy éljem az álmaimat és azt tegyem, ami igazán boldoggá tesz. Pont nem az a fajta ember vagyok, aki megelégszik valami olyasmi élettel, ahol másoknak kell megfelelnie és közben nem válthatja valóra azt, amit már gyerekként eltervezett. Azért tanulok, hogy azt tanulhassam később, amit a legjobban szeretek, nem azért, hogy csak álmodozzam arról, amit szeretnék. Sokan téves dolgokat írtatok, de nem hibáztatok senkit, hisz nem ismertek, csak a tanulás miatt azt feltételeztétek, hogy egy unalmas stréber vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!