Nehéz munkát végzek, mégis a feleségem az, aki teljesen kivan a fáradságtól estére. De mitől?

Nem a szuperanyukát akarom játszani,de én az 1. gyerkőc születése után 6 héttel már dolgoztam,a 2.nál abba sem hagytam,igaz ezek kb. heti 10-15 órás munkák voltak.

Naponta egyszer főztem,a hétfői ebéd pörkölt maradékából lett kedd vacsorára gulyásleves.Főzés közben mosogattam el az előző napi romokat,egy keverés 8 tányér,egy kis fűszerezés 2 lábos és 3 kanál elmosása.Max 1 órát ha igénybe vett naponta.

Heti 2szer 3 adag mosás,szintén cakumpakk egy 1-1 óra a hétre.

Takarítás hetente 2*1 óra,plusz a mindennapos előveszem,ha nem használom elrakom és nincs rá gond kategória.

Heti 1szer 2 óra vasalás.

Havonta 1 nagybevásárlás kb 3 óra,illetve heti kétszer fél óra leszaladok a boltba gyümölcsért és zöldségért.

Mikor a baba délután pihent én is lefeküdtem vele aludni 2-3 órára is akár,teljesen feltöltött.

Mindezt napi 8 órában dolgozva,1 gyereket és háztartást ellátva már nehezebb volt jóval.

2 gyerekkel otthon,heti 10-15 óra munkával sokkal pihentetőbb.

Párom is 4kor kel,elmegy dolgozni és este 19-20 óra között ér haza.Cserébe van 3 szabadnapja.Ilyenkor délelött hagyom hadd sorvítsa az agysejtejeit,aztán én jövök és lazulok,vagy fordítva.

Szóval én nem kétlem,hogy baromira le lehet fáradni kisgyerek mellett otthon,de azért ennyire durva nem kéne,hogy legyen a helyzet.

"Sajnos amikor az ember megházasodik, még nem tudja, hogy jó anya lesz e a feleségéből. Jó lenne ezt még az igen előtt megtudni."

Hát igen, ahogy azt is, hogy a férj türelme a gyerekekhez addig tart-e amíg egy-két órát jópofizik az unokatesókkal meg a szomszéd gyerekekkel, de amikor ott a saját és nevelni kell, ellátni akkor is amikor fáradt akkor közli-e, hogy ez női munka és a sz.. rban hagy a közösen vállalt gyerekekkel, majd utána ki van akadva hogy a nő a megromlott házasság megmentésére nem kíván erőfeszítést tenni és közli, hogy egyedülálló anyaként is jobb meg egyszerűbb az élet, mint a neveletlen hülye kiskamasz "fiával" aki nem nőtt fel a feladathoz.

Kérdező! Miért nem próbálod ki?

A feleséged dolgozik, te otthon maradsz.

Nemrég mentem vissza dolgozni 2 gyerek mellől.4 évet voltam otthon, s én is csak azt tudom mondani, amit a többség, hogy folyamatosan otthon lenni számomra a legfárasztóbb dolog, mint előtte vagy jelenleg, munka mellett kell csinálni.

Az egész egy végeláthatlan folyamat. Egy perc pihenés nincsen, mert éphogy kitakarítasz egy helységet, a gyerek a hátad mögött összemorzsázza/szétpakolja a másik helyiséget. Minden praktikát bevetettem, hogy a házimunkát leredukáljam úgy, hogy azért még be lehessen engedni egy vendéget, de én se szakadjak meg. Ezeket javasolnám a feleségednek is: 2 naponta főzés, csak azt vasalni, amit muszáj, szeletelőgép, aprítógép, jó minőségü háztartási gépek, havi nagybevásárlással rendezni az étkezést, napirend kialakítása. Ezekkel s még számos ötlettel sikerült végigcsinálnom a midnennapokat és mellette örömmel foglalkozni is a gyerekekkel. Amíg ez nem alakult ki, addig valóban egy szélmalomharc- de így jut idő MINŐSÉGI foglalkozásra, amit azapukák nagy része sajnos nem is sejt. Nem elég bekapcsolni a tv-t, foglalkozni kell velük, tanítgatni, fejleszteni, leülni játszani a gyermekeinkel, vinni szabadlevegőre, bolondozni velük, nevetgélni. Ezek mind pozitív dolognak hangzanak és valójában azok is, a napok ezen részét mindig élveztem is, csakhogy ahhoz minden meglegyen, nekem spec soxor kevés 24 óra. Valamint nem tudok visszaemlékezni arra, hogy mikor csináltam valamit a saját örömömre, vagy pihentem negyed órát folyamatosan. Gyakorlatilag, amig nyitva van a szemem, addig kiszolgálok valakit. Ehhez jött az, hogy igaz a férjem segít ezt-azt, de számomra az minimálisnak tűnik (elintézi a postát, bevásárol néha, esetleg porszívozik, de ezek nem rendszeres elfoglaltságok, csak akkor amikor időben hazaér, és kedve is van hozzá). Nos itt a kulcs: Nekünk nincs olyan, hogy nincs kedvünk. Ha esik, ha fúj, ha a gyerek 20x ébredt, ha beteg vagyok, akkor is meg kell csinálni. Én, magam részéről ebben fáradtam el. A kettesben tőltött OLYAN idő, a minimumra csökkent, mivel egy teljes napi robotolás után, egyszerűen nincs kedvem odabújni a férjemhez, amikor pl. a másfél órás altatási ceremónia után kijövök, látom hogy ül a tv előtt, de eszébe nem jut elpakolni a megszáradt edényeket. Még elvégzem az utolsó simításokat, és semmi másra nem vágytam, mint pihenni. S így is lett. Ahogy letettem a fejem, már aludtam is. A kicsi a mai napig 2x3x felébred, aki nem csinálja végig, el sem tudja képzelni, mi lehet kimerítő az anyukáknak. Amúgy a nehézségekkel együtt továbbra is azt mondom, mégegyszer bevállalnám, mert összességében szerintem több a pozitívum, csak most nem ez volt a kérdés.

Azonban! A kisebb 2 éves volt, mikor visszamentem dolgozni. Nekem jobban tetszik ez a felállás, pedig nagyon korán kelünk. 4-re el tudok értük menni bölcsibe-oviba, még egy-két órát foglalkozom velünk és csak utána állok neki a teendőknek. Vagyis este takarítok, főzők, mosok, s mivel a gyerekek keveset vannak otthon, csak egyszer kell mosogatni, elpakolni, házimunkát végezni s képes vagyok úgy lefektetni őket, hogy nagyjából rend van. Vagyis rendre érek haza.

A munkahelyemen pedig én is élvezem a kávét, az ebédszünetet, valamint a felnőtt emberek világát.Szóval összességében több a teendő, de mégis jelenleg sokkal jobb így. (egyenlőre, még csak fél éve van így)

Amúgy van egy olyan érzésem, hogy Kedves Kérdező, nem látod amiket írunk, már eldöntötted, hogy a feleséged nem fáradhat el, írhatunk bármit is. REmélem tévedek, s csak egy picit megpróbálod magad beleélni egy ilyen helyeztbe.