Nehéz munkát végzek, mégis a feleségem az, aki teljesen kivan a fáradságtól estére. De mitől?

Az egyedülálló apukát kérdezném, hogy ő is otthon van a gyerekekkel, vagy otthon volt velük 2-3 évet? Mert az nem ugyanaz, mint amikor "csak" ovóda/iskola után kell ellátni őket.

Attól, hogy fáradtabb vagyok, mintha dolgoznék még nem fogom bölcsődébe adni a gyereket. Szerintem jobb neki itthon, pont azért vagyok fáradt, mert igyekszem színvonalas programokat biztosítani a gyereknek, nem csak elvan a sarokban, amíg én tévézek. Egyébként ha visszamennék dolgozni, akkor a férjemmel meg kellene osztani a házimunkát és a gyereknevelést. Akkor ő is fáradt lenne, hiszen nem csak dolgoznia kellene. Szerintem nekem könnyebb lenne, a férjemnek nehezebb, a gyereknek meg rosszabb.

Én voltam egyedülálló dolgozó nő, gyerekekkel otthonlévő anyuka, majd dolgozó anya, ebből a legnehezebb, legfárasztóbb és legkimerítőbb az volt, amikor a gyerekekkel voltam otthon.

Amikor visszamentem dolgozni már értékeltem a munkahelyemen a pillanatokat, amikor úgy tudtam elmenni pisilni, hogy nem dörömbölt senki üvöltve az ajtón vagy nem nekem kellett kikiabálni, hogy azonnal fejezze be és meg tudtam inni a kávém úgy, hogy még langyos volt az utolsó korty.

Egy perc nyugtom se volt, vagy a háztartást láttam el, vagy a gyereket. Persze vannak olyan jó tanácsok, hogy a gyerekkel is lehet együtt főzni meg a mosógépet betölteni. Hát persze!!! Csinálja az minden egyesnap mosolyogva aki ezt kitalálta! Minden ilyen dupla annyi kosszal és időben kétszer addig tart.

Ha hazajött a volt férjem persze neki pihenni kellett akkor is, ha amúgy nyugodt napja volt, de nekem mikor volt 10 percem is leülni és bambulni??? Ő volt olyan kedves és azt mondta egyszer, hogy: rád férne egy kis kikapcsolódás. Menj el a teszkóba bevásárolni.

Hát köszi!!!!

Ha lefeküdtek a gyerekek akkor kezdtem neki a szőnyegen az iratok rendezésének vagy a befizetendő számlák pakolásának és volt, hogy egy percre lecsuktam a szemem és hajnali 4-kor arra ébredtem hogy ott fekszem a papírok között kiterülve.

Vállald be a gyerekeidet egy hosszú hétvégére úgy, hogy anyuka SEMMIT nem csinál (sőt a legjobb ha el is utazik) és akkor majd megtudod miben lehet elfáradni. És közben persze tartsd is tisztán a lakást, főzz és moss.

A húgom akkor költözött bentlakásos au-pairként egy családhoz külföldön, amikor a gyerek, akire vigyázott 2 éves volt. Az ő feladata volt a háztartás vezetése, és a gyerekre vigyázás napi 6 órában. Mikor meglátogattam fél év múlva és náluk aludtam ketten voltunk a házi munkára és a gyerekre, esténként fáradtan dőltünk be az ágyba. A gyerek ellátása, öltöztetése, etetése, és párhuzamosan a rendrakás, ebéd főzés, takarítás elég érdekes feladat. Belekezdesz végre valamibe, két perc múlva félbe kell hagynod, mert a gyereket pelenkázni kell. Huppsz, még nem volt készen, jött egy újabb adag, de a régi pelus már lent, az új még nincs fent, sz@ros lett a pelenkázó, a gyerek ruhája, a te ruhád. Gyerek be a kádba, közben a konyhában leég a gyereknek feltett zabkása reggelire, újabb adag feltéve, később majd kipucolod a leégetett. Gyerek elvan a kádban, de ki kéne szedni, öltöztetni, még meg se volt eteve. Gyerek üvölt, nem akar kijönni. Kiszeded a kádból, öltözteted, ruha félig rajta, de rohansz a konyhába, ezúttal nem ég le a kása. Gyerek addig megpattant, mezítláb rohangál a hideg kövön, rohansz utána, végre elkapod. Ráadod a zoknit és a benti cipőt, amit 2 perc múlva lerúg, és megint rohanhatsz utána, de amúgyis jó lenne elkapni, mert meg kell etetni. Végre berakod az etetőszékbe, közben lejár a mosógép, de az még várhat. Gyereket megeteted, ha szerencséd van, normálisan eszik, ha nincs, jól összekeni magát, de szerencsére rajta van az előkéje. Kiveszed a székből, elrohan. Neked főznöd kéne, gyerek kiabál, hogy foglalkozz vele. Adsz neki játékot, lerakod a tv elé, ott nyugtod van. Végre mehetsz főzni. Ja nem, még jön a teregetés, de te még nem ettél, és amúgyis álmos vagy mert a gyerek éjjelente még mindig felébred néha. Benyomod a gyerek maradék zabkásáját, kidobálod a ruhát a szárítóra. Pucolod a rakott krumplihoz valót. Gyerek kijön a konyhába, kipakolja az edényeket, majd üvölt, mert nem adod oda neki kedvenc játékát, a sószórót, pedig sózni azt szeret, legutóbb telesózta a konyhát.

Miközben hisztizik, neked muszáj csinálnod a főzést, de közben pelenkát kell cserélni, jó lenne már, ha magától ráülne a bilire, de egyelőre nem hajlandó rá. Megint elhagyta valahol a fél cipőjét/zokniját, lehet megkeresni. Rohansz, hogy a kaja elkészüljön. Délután jó lenne kivinni sétálni, hogy a friss levegőn elaludjon a gyerek, ahogy szokott. Mire nagy nehezen felöltözteted (és leizzadaz), addigra elmegy a busz, mentek akkor gyalog. Gyerek végre kiüti magát, de egyszercsak feltűnik, hogy nincs a kezében a kis plüssállatkája, amihez nagyon ragaszkodik, és amit mindig magával cipel. Gyorsan vissza az addig bejárt útvonalon, 1 km után megtalálod koszosan a földön, nem baj, majd kimossuk, lényeg, hogy megvan.

Visszaérsz, lerakod a gyereket, aki jó esetben alszik tovább, na most van idő, hogy egyél valamit. Igaz, hogy ma kellett volna még porszívózni, meg felmosni, de majd holnap.

Na ezen a ponton nálunk hazajött a család, és átvette az etetést/gyerek szórakozatását, aki általában fél 10 kor dől ki velünk együtt. Húgom esti zárómondata: ,,Na most már érted?"

A gyerek folyamatos többfele figyelést igényel, fizikailag, szellemileg, érzelmileg egyaránt lefáraszt estére, ha még mellette valami házi munkát is el akar az ember végezni. Ez így lesz addig, ameddig iskolába nem megy a gyerek, persze ahogy nő, annál könnyebb lesz, de pont ez az a kor, amikor nagyon sok energia kell hozzá.

Ez nem azt jelenti, hogy a te munkád nem nehéz, és ne lenne jogos, hogy te is fáradt vagy, hiszen nagyon is jogos. Azért dolgozol, hogy a családodnak jó legyen, és nehéz lehet elképzelni, hogy a feleséged az egésznapos otthonlétben el tud fáradni a gyerek mellett.

Az energiabeviteled nagy része az agy működéséhez kell. A szellemi munka is éget kalóriát és nagyon le tud fárasztani, csak más módon, mint a fizikai munka. Gondolj bele, szellemi munkát végzők között is van sok ráncos, fáradt, sokszor kiégett ember, mert az is kivesz az emberből, nemcsak a fizikai munka. A párhuzamos feldatvégzés, ami a gyerekkel jár szintén nagyon le tudja az ember agyát fárasztani. Próbálj meg egyszerre csak fél órán keresztül hatékonyan 3 különböző dolgot végezni egyszerre. Egy anyuka ezt csinálja egész nap.

17: Ismerős. Nálunk is vigyázott néha az exférjem a gyerekekre, utána úgy éreztem hogy jobb lenne felgyújtani az egészet. Értem már úgy haza, hogy az asztalon és a szőnyegen kajamaradékok és gyurmadarabok, a földön mindenhol széthajigált ruhák és játékok.

Amikor már külön éltünk és elvitte őket láthatásra, a gyerekek a 2,5 nap után jöttek haza olyan büdösen, hogy az ajtóból zavartam őket a kádba, apuka szerint nem volt kedvük megfürödni.