Jogos hogy feltekeny lettem?

én is féltékeny lennék...gondolj arra, hogy valamiért veled van és nem azzal a nővel...idővel úgyis látni fogod, hogyan viselkednek egymással és mennyire tudod elfogadni azt

Az érzéseidről nem tehetsz, az igaz. Viszont arról, hogyan kezeled őket, a gondolkodásmódodról igen. Ez hosszú távon nem mehet így, ugye te is tudod, mert tönkreteszi a kapcsolatotokat. Mennyi idős a gyerek amúgy, és ti mióta vagytok egy pár? Ez olyan dolog, amibe te nem szabhatsz feltételeket, vagy ha igen azt megsínylitek. Figyi! El tudod fogadni, hogy óvodás ünnepélyre együtt menjenek, mivel a gyerek szülei? Hogy a ballagásán egy fotón szerepeljenek, mert még mindig a gyerek szülei? Az esküvőjén ők ketten lesznek az örömszülők..... Beszélgetnek, esetleg sztorizgatnak is, nincs ebben semmi rossz. Viszont te bizonytalan vagy a kapcsolatotokat illetően, ezért vagy féltékeny. Érthetőek is az érzéseid, de neked kell tudnod, hogy tudod e kezelni őket, ezt az egészet, vagy változtatsz. Gyerekkel neked milyen a kapcsolatod, elfogad téged?

Nehéz lehet veled, szerintem jobb is lesz a pasinak nélküled.

na megjöttek az elhagyott anyukák. Kérdező, inkább most zárd le ezt a kapcsolatot, még ha nehéz is lesz. Később rosszabb lesz, a gyerek megnő, iskola kezdődik, a párod majd fizetni fog , nem is keveset, te majd tarthatod a párodat is, mert ugye neki gyereke van, oda kell a pénz. A nő meg , ne legyünk kétszínüek, rá fog hajtani mindig, csakazértis, hogy mutassa meg a világnak, hogy a gyerek apja az ővé.

Kedves kérdező, én egy elvált anyuka vagyok. Van közös gyermekünk, 5 éves. Én is szoktam beszélgetni a volt férjemmel, sőt nevetgélni is akár régi sztorikon, és néha beszélgetünk a gyereken kívül másról is. Például az újszülött kisbabájukról, vagy munkahelyről. Sőt a múltkor elvitt bevásárolni is engem és a kislányunkat. De nem véletlenül ex. Nincs köztünk már semmi érzelem, de van egy közös gyermekünk. Akinek épp elég trauma az, hogy nem apával és anyával nő fel, miért kell még azt is látnia, hogy marjuk egymást. Már nem szeretem a volt férjem, de Ő a gyermekem apja és sem Ő, sem én nem vagyunk hajlandóak ezen a viszonyon változtatni senki kedvéért. Ok nélkül nem találkozgatunk, nem hívogatjuk egymást. Neki és nekem is van új kapcsolatom. Nagyon sok kompromisszum kell, ha gyerekes társat választ magának az ember. Ezt én is tudom, az új párom is elvált, és gyermeke is van. Én magamból indulok ki, minden jó viszony ellenére sose kezdeném újra a volt férjemmel. De a gyermekünknek az a legjobb, ha mi normális viszonyban vagyunk. Ha ez ennyire zavar, akkor valóban jobb ha olyan férfit keresel, akinek nincs ilyen jellegű múltja, mert meg fogja mérgezni a kapcsolatotokat a hozzá állásod.