Milyen szokásaik vannak a romáknak (cigányoknak)?

„Cigányzene? Magyar zene? Szíves engedelmükkel minden bevezetés nélkül, in medias res, kezdem meg mondanivalómat, és kijelentem, hogy amit önök cigány zenének neveznek, az nem cigányzene. Nem cigányzene, hanem magyar zene: újabb magyar népies műzene, amit pénzért csakis cigányok játszanak (mert – a hagyomány szerint - pénzért muzsikálni nem úri dolog), azért magyar ez a zene, mert szinte kivétel nélkül magyar úriembereknek a szerzeménye.

A nyelvhasználatban logikát hiába keresünk: az élő nyelv a legfurcsább kifejezéseket sarjasztja ki magából. Ha mégannyira is logikátlanok is ezek, el kell fogadnunk, mint a természetes fejlődés hajtásait. Így például a cigányzene szó helytelen használatába is belé kellene nyugodnunk, ha ennek a helytelen használatnak nem lett volna, és nem volna még mindig annyi káros következménye.

Egyébként a cigányzene szó helytelen használata még a kisebb baj. A nagyobb az, hogy a hivatalos zenei és nem zenei köreink nagy része úton-útfélen, itthon és külföldön az úgynevezett cigányzenének olyan művészi jelentőséget tulajdonítanak, ami azt egyáltalán nem illeti meg. Az ítélkezni képtelen nagy tömeg pedig százszorosan visszhangozza ezt a hivatalos véleményt. Ezzel szemben az igazság ez:

Az a zene, amelyet a városi cigányzenekarok ma pénzért játszanak, nem más, mint újabb magyar népies műzene. Ennek az újabb magyar népies műzenének feladata nálunk az, hogy alacsonyabb rendű zenei igényeket elégítsen ki. Vagyis ugyanaz, ami a nyugat-európai országokban a kuplék, operettslágerek, más szóval a sramli- és hasonló zenekarok repertoárjának szerepe. Hogy a magyar népies műzene (helytelenül cigányzene) sokkal értékesebb, mint az előbb felsorolt külföldi söpredékzene, azt örömmel szögezzük le. De hogy többnek tekintse bárki is, mint úgynevezett könnyűzenének, fontosabbnak, mint olyan alsóbbrendű zenének, amelynek hivatása a rossz ízlésű és sablonszerető tömeget szórakoztatni: ez ellen ünnepélyesen tiltakoznunk kell. Lehet, hogy a régi jó időkben, száz-százötven évvel ezelőtt értékesebb volt a városi cigányzenekarok repertoárja; erre vonatkozó semmiféle kézzelfogható adatunk sajnos nincs. De hogy mai repertoárjuk, a mai magyar népies műzene csakis könnyű fajsúlyú zenének minősíthető, ahhoz kétség nem férhet.

A városi és a városias félművelt tömegnek tömegcikk kell; örüljünk, hogy a zenében legalább a hazai tömegcikket kívánja, nem pedig a külföldi, selejtes portékát, és ne akarjunk ezen a téren máról-holnapra amúgy is elérhetetlen változást a magasabb értékű zene javára.

Nem ez a baj, hanem az, hogy előkelő állásban lévő hivatalos zeneművészek, törtető zeneírók - nem tudni, rossz ízlésük következtében-e, vagy rosszhiszeműleg - ezt a népies műzenét komoly, magasabb rendű zenének igyekeznek feltüntetni, és más, igazán komoly és magasabb rendű magyar zenének lépten-nyomon elébe helyezni. Ilyen igazán komoly és magasabb rendű magyar zene például a magyar parasztzene....

A népdalban szöveg és dallam elválaszthatatlan egység. A cigány előadás ezt az egységet szétrombolja, hiszen kivétel nélkül hangszeres zenévé alakítja át a szöveges, népies műdalokat. Már magában véve ez a körülmény is mutatja, mennyire nem autentikus a cigány előadás, még a népies műzenét illetőleg sem. Ha valaki kényszerhelyzetben volna, és csupán a cigánybandák előadása szerint kellene rekonstruálnia népien műzenénket, képtelen volna a feladatot megoldani, hiszen a rekonstruálandó anyag fele – a szöveg – veszendőbe megy a cigány kezén. Ez a körülmény közvetett bizonyíték arra, hogy cigányok nem lehetnek szerzői a népies műdaloknak. De fölösleges minden közvetett bizonyíték, hiszen közvetlen bizonyítékunk is van: tudjuk, hogy a legtöbb magyar népies műdal magyar ember szerzeménye; az a néhány cigány származású nótaszerző dalaiban teljesen a népies műdalok stílusát követi. Van ugyan igazi cigányzene is: dalok cigány nyelvű szöveggel, de ezeket csak a falusi, nem muzsikus cigányok ismerik, éneklik; cigánybandák ezeket nyilvánosan sohasem játsszák; amit játszanak, az magyar szerzők szerzeménye, tehát magyar zene.

Bartók Béla”

Én itt olvastam nagyon sokat a szokásaikról:

[link]

Hát, amit az utcán látok, hogy az ember vagy öt méterrel előrébb megy, mint az asszony. Amit még tudok, ha halott van háznál, addig nem alszanak (virrasztanak), amig nincs eltemetve. Halottak napján kiköltöznek a temetőbe, tüzet gyújtanak, esznek-isznak, zenélnek, énekelnek a sír mellett.

Itt még olvashatsz többet is: [link]

Azt kihagytátok,hogy egy lusta barbár népség!!!! Az összes! A vérükben van!! A pénzszerzés számukra az,hogy csinálnak 7-9 kölköt,akit verekedésre nevelnek,és a segélyükből élnek. Az összesnek csak úgy egyesével nyomnám ki mindkét szemét!! Szívesen szétlőném azt az undorító famíliájukat!! Takarodjanak ebből az országból!! Az meg pláne,hogy volt a fókuszban,hogy a cigánynők (nem tudom milyen szinten nők) amikor terhesek,gumikalapáccsal ütik-verik a hasukat,hogy a kölök fogyatékos legyen,és több segélyt kapjanak!!

[link]