Hogy reggelizzek majd?

Este majd válaszolok, most elmentem dolgozni.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!

Nos, közben az általatok adott válaszokból összeötlöttem a lehető legjobb megoldást:

Szóval előző nap este megcsinálom a szendvicset, teszek bele paprikát, majd berakom a hűtőbe. Másnap reggel felöltözöm, összekészülök, és indulás előtt 10 perccel kiveszem a hűtőből a szendvicset. Aztán úgy indulás után körülbelül 30 perccel a metrón megeszem (addigra már rendesen felengedett). Ebbe még az is tök jó, hogy akkor kelhetek később, hisz a szendvics megevésére nem kell külön időt szánnom.

Hátránya viszont, hogy eddig mindig kenyeret ettem, és a szendvicshez zsemle kell, tehát kell vennem 5 db zsemlét a hét öt napjára, de szerencsére az simán kijön 100 forintból. Mondjuk így nem ehetek édes kalácsot, például mézzel, mert az talán kifolyna, ezért kell vennem 5 db becsomagolt croassont, az kb. kijön 3-400 forintból. De otthon is van pár, szóval még annyi se.

Tök jó, az ideális megoldás!

Akkor válaszolok a válaszokra időrendben visszafele:

20:30:

A senki erős túlzás. Csak a saját szubjektív véleményed vetíted ki a többségre. Ha TE nem vagy rá kíváncsi, akkor TE ne nézegesd a kérdésemet. Bár nem zavarsz, úgyhogy nyugodtan irkálgass még!

20:23:

Kamukérdés? A menyétes volt egyedül az, de azt már leírtam az előbb is.

Hogy lehet kamukérdés az, hogy:

Szerintetek minden Elek nevű ember jófej?

Ez egy egyszerű kérdés, nem lehet kamu vagy nem kamu.

Igen, gyakran eszek ánizsos-mentolos cukrot, és az öcsém sok mindenben lefőz. Egyik sem kamu, és ez sem.

17:09:

Nem a kilométer a lényeg, hanem az utazási idő. Nekem másfél óra oda, és annyi vissza is, minden nap.

Jó, ha nem lenne más választásom, én is meg tudnám szokni, fel tudnék kelni minden nap 4kor is, vagy fél5-kor. De mivel ez csak egy hét lesz, és újdonság, ezért kértem tanácsokat.

17:08:

Kíváncsi vagyok kit hergelek itt, mármint rajtad kívül.

Én is írtam már beadandó dolgozatot 24 órán keresztül, közben max. 1 órás szünetekkel. Vagy sokszor tanultam át éjszakákat. De mint fentebb említettem, már megoldódott a problémám.

17:07: Ez tényleg vicces volt:)!

17:06: Szerintem meg Te vagy a kivétel. Tök jó, hogy lányként ennyi mindenhez értesz. Ha nem lenne barátnőm, szívesen összejönnék veled:). Na, viccet félretéve, én sem vagyok lassú, ha valamit sürgősen meg kell oldani, akkor azt gyorsan megoldom. De erre a problémára van még másfél hetem, úgyhogy van/volt időm előtte tervezgetni.

Amúgy meg tudok én gyors is lenne, ha épp arra van szükség:).

17:04:

Ez valami oltás akart lenni? Csak, hogy én is értsem.

Jó gondolom vannak keményebb és könnyebb szakok is, mellesleg az ország második legismertebb gazdasági felsőoktatási intézményébe járok.

De én maximálisan komolyan veszem a szakot, és a tanulást, általában mindig az ötösre és törekszem, és szinte mindig össze is jön. Jó, egy nehezebb egyetemen vagy fősulin biztos nem lennék ötös, de attól még ugyanolyan komolyan venném, csak akkor mondjuk a négyesre hajtanák. Elég maximalista vagyok, sajnos vagy szerencsére.

17:01:

Nem bántasz vele. Biztos sokak számára hihetetlennek fog tűnni, de ez nekem is egy piti kis probléma. Vannak az életemben sajnos sokkal nagyobb problémák is, de azok valóban gondot okoznak, és azokat nem fogom (még névtelenül sem) vadidegen emberekkel kitárgyalni.

Egy ilyen problémát, ami tulajdonképpen nem is annyira lényeges, inkább csak praktikussági szempontból érdekes, viszont szívesen kitárgyalok, mert hála a ti segítségeteknek már meg is oldottam.

Igen, mindenkinek a saját problémája a legfontosabb, és a legfájóbb. Nekem ez, neked a szerelmi bánat, másnak a szerettei halála, másoknak meg az éhezés vagy a háború.

Nyilván az én problémám ezekhez képest smafu (újabb szó:)), de engem most ez érdekel, ezt akarom megoldani.

Örülök, hogy tetszik a fogalmazásom, sokan mondták már, hogy jól tudok fogalmazni és írni.

Szerintem a mindennapi zölségfogyasztás nem feltétlenül a jólét jele, inkább egyfajta fontossági sorrendet jelez. Mondjuk tényleg jól élünk, de mivel se cigire, se alkoholra nem költünk (családban még ünnepekkor se iszunk, amit esetleg ajándékba kapunk valakitől, az is alig fogy el több év alatt), így van pénzünk zölségekre és gyümölcsökre.

Jól élünk, de alig van úgymond státuszfogyasztásunk. Nincsenek márkás ruháink, vagy menő kocsink, pedig lenne rá keret, de minek? A kocsinak az a funkciója, hogy elvigyen A pontból B-be, ugyanúgy elvisz a Suzuki és a BNW is, de még a BKV is. Szerintem felesleges pénzkidobás.

És nem iszunk például sose kólát, vagy szénsavas üdítőket, mert egyszerűen nem szeretjük. Hanem marad a jó öreg ásványvíz, és a vízzel hígított szörpi. Szóval tulajdonképpen egy csomót spórolunk, de nem azért mert kellene, hanem egyszerűen csak nem költjük felesleges dolgokra a pénzünk.

Persze, vannak olyan emberek is.

De szerintem rengeteg olyan ember van, aki előbb költ cigire, piára, kólára, szénsavas löttyökre, mint zöldségekre. Ezt akartam csak kihozni. Az igazán szegény ember meg örül, hogy egyáltalán van mit ennie.

Igen, köszi ezek nagyon jó ötletek! Sőt gondolom a méz valamennyire meg is keményedik a hűtőben, szóval még kevesebb az esélye arra, hogy kifolyjon.

De inkább maradék a zsemlénél, annyi pénzt azért rá tudok szánni:).

De annak örültem a legjobban a válaszodban, hogy végre valaki ezen az oldalon jól írta a muszáj szót. Elvétve látok már csak ilyet sajnos, mindenki muszály-nak írja.

Engem nagyon ki tud akasztani, tudom ez is "nagy" probléma:).