A barátnőm családja csak akkor segít minket anyagilag, ha összeházasodunk - szerintetek ez jogos?

#29, pl, mert ahhoz elég elmenni egy közjegyzőhöz kettecskén farmer tornacipőben, és nincs az a beteges elvárás-halmaz, ami az esetek többségében egy esküvő kapcsán a családokban eluralkodik, senki sem fog megsértődni, hogy miért nem értesítetted, miért nem hívtad meg, miért nem volt vacsora...

(meg hallkan mondom, hogy a különneműek közjegyző általi élettársi regisztrációja semmiféle kötelezettséggel nem jár és semmiféle jogot nem hoz létre, az csak arra vanó, hogy a kettejük egybehangzó nyilatkozata alapján készít a közjegyző egy okiratot a megjelölve az élettársi viszony kezdetét - amit utána mindenféle hivatalos eljárásban, vagyoni perben, özvegyi nyugdíjnál - elfogadnak külön eljárás meg tanúk nélkül.

(egy ideig keletkeztetett apasági vélelmet, de az 2011-ben megszűnt)

29-es vagyok. Házasodni is lehet farmerben, felhajtás nélkül.

Na összegezve a dolgokat: csak a pénzért ne házasodjatok össze, nem a középkorban vagyunk. De fogadjátok el, hogy akkor nem kaptok pénzt. Aludjatok még erre pár évet, majd kialakul a dolog. Még az is lehet, hogy valamelyik fél meggondolja magát: vagy apád rájön hogy házasság nélkül is komolyan gondoljátok, vagy ti jöttök rá hogy mégis össze akartok házasodni. Vagy nem lesz semmi.

Szerintem itt egy paran felreertelmezik az eddig leirtakat.

Mi itt tobben nem azt irtuk (persze olyan is volt, aki igen) hogy helyes lenne emiatt osszehazasodni vagy hogy apuka feltetele logikus es tokeletes, hanem hogy JOGOS. Akar tetszik, akar nem, JOGA VAN donteni a penze felol. Ha nem tetszik a feltetel, nem kell elfogadni, de ennyire ne erezzuk mar magatol ertetodonek, hogy apuka fizessen szepen. Onnantol hogy felnottunk, ez nem kotelessege, tudomasul kell venni. Ha nem felel meg a feltetel, nem kell elfogadni, de duzzogni sem kell, hiszen ez csak egy lehetoseg volt. Felnott emberek vagyunk vagy mi a szosz, tudnunk kell magunkrol gondoskodni apuka nelkul is.

Itt nem arrol van szo, hogy helyes a hozzaallasa, mert tobb helyen is bele lehetne kotni. A hazassagot nem lehet es nem is erdemes kieroszakolni, raadasul a hazassag elott szerzett vagyon nem kozos. Nem beszelve arrol, hogy egy esetleges valaskor BARMIERT lehet pereskedni. Felesleges a mierteket firtatni, a lenyeg hogy neki ez volt cserebe a szive vagya es pont. A fene se tudja hogy miert, de nem is erdekes. Nem kell elfogadni es tul kell rajta lepni.

Most belegondoltam apuka helyzetébe. Őszintén szólva egy válás után én sem hiszem azt, hogy a házasság hosszabb távra szólna vagy boldogabbak lesznek együtt az idők végezetéig. Nekem is be lett ígérve a holtomiglan-holtodiglan, aztán az első félrekacsintásig tartott, míg vannak ismerőseim akik papír nélkül élnek boldogan.

Viszont ha adok a gyerekemnek és a párjának, az elsősorban a gyerekemnek szól, még ha ketten is élvezik. Azért veszek lakást, hogy az én kislányom ne fizessen albérletet, stb. Viszont azt se szeretném, hogy adok valamit, berendezik a lakást a pénzemen, aztán a fiúka szépen lelép a fele cuccal, és ha kipakolta a lakást amíg a lányom dolgozott, akkor pereskedhetünk évekig, hogy ki fizette, visszakapjuk-e, stb... Legalább váláskor van egy hivatalos vagyonmegosztás. Amikor én váltam ez a része hamar lezajlott és tiszta ügy, míg van ismerős akik együttélésük felbomlása után is hónapokig veszekedtek, hogy mi kié...

Én ha lakást vennék, akkor ragaszkodnék ahhoz, hogy csak a lányom nevére kerüljön, más gyerekének nem veszek ingatlant. Ha együtt maradnak évekig, családot alapítanak, akkor ez úgysem lényeges hiszen együtt élvezik annak az előnyét, hogy nincs albérleti díj.

" itt nem erről van szó, hanem arról hogy a kérdező nem tervez komolyan elköteleződni a lány mellett"

Miért ne tervezné? Akkor nem lennének együtt 4.éve ha nem tervezné. Normális ember a kapcsolat első percében elköteleződik a másik felé nem csak házasságkor. Mert aki csak házasságban tud igazán elkötelezni, azzal valami baj van és abból aztán tényleg válás lesz.

#36 "35ös, itt nem erről van szó, hanem arról hogy a kérdező nem tervez komolyan elköteleződni a lány mellett," - már bocsi, de komolyan úgy gondolod, hogy egy (kötelező várakozási idők +) 30 perc alatt megköthető/felbontható házasság komolyabb elköteleződés, mint a több éves együtt élés jóban és rosszban, esetleg közös gyerek?

Tudod, mi sem vagyunk házasok - a fogalmaid szerint "elköteleződve" - és ez így tart már a 18. éve - szemben a magyar átlag-házasság 13 évével...

Szóval szerintem te félreértesz valamit... mi például a "rendpárti-értékelvű-konzervatív"-nak nevezett gondolkodás, értékrend mellett nem óhajtunk elköteleződni - de egy percig se!!! - nem egymás mellett...