Miért ilyen felelőtlenek az emberek? Olvasgatom itt a kérdéseket és teljesen el vagyok képedve.

Nem újdonság a dolog sajnos, csak egyre jobban elszaporodik.

Egy szomszédunk egyik lánya úgy volt vele fiatalon - rengeteget pasizott -, hogy neki csak gyerek kell, aztán össze is jött - az apuka kiléte bizonytalan, egyik partnere se vállalta -, és szép lassan az évek során rájött, hogy a gyereknevelés nem is olyan gyerekjáték, ahogy ő gondolta. Nehezen ment nekik évekig, nem volt saját lakása vagy albérlete, az özvegy anyjával élt - a húga már korábban kiköltözött Londonba, először csak dolgozni ment ki, aztán férjhez ment és ott maradt -, aztán egyszer csak fogta magát és a lányát, és elindult szerencsét próbálni az Egyesült Államokba. Végül azért nagyjából szerencséje lett, mert talált magának párt és férjhez is ment, és lett még egy gyereke, szóval már családban él, de kőkeményen megvolt a tanulópénz is.

Én felelőtlennek tartom azokat a nőket, akik gyereket szülnek "apa nélkül" - értem ezalatt azt is, aki kalandokból esik teherbe, meg azt is, akinek bár van párja, de a párja nem akarja a gyereket -, bele se gondolnak, hogy a gyereknek milyen lesz felnőni úgy, hogy az egyik szülője nem kér belőle, akár mellette van, akár nincs.

Ok, felelőtlenség, ez tény.

De ha már megfogant... valahogy. Mondjuk, ha nem tehet róla (mert azért ilyen is akad, bár nem sok), vagy tehet róla, de átverték, akkor vetesse, ölje meg inkább a magzatot? Húszévesként én is ezt mondtam volna, de ma már nem. Vannak helyzetek, amikor az abortusz a rossz választás, s ezt NEM MINDIG a pénz határozza meg.

Szia.

Ha a kérdésedben felhozott példát hozom föl, akkor a válaszom nem. Nem vállalnék gyereket munka és biztos kapcsolat nélkül albérletben.

Viszont biztos kapcsolatban és munkával nem lenne gát az albérlet, mert nem fogom elszalasztani a lehetőséget, hogy anya lehessek a mocskos kormány meg a gazdasági csőd miatt.

Becsületesen dolgozom, napi 8 órában rongyos 60.000 Ft-ért! Ennyiből albérletet sem tudok fizetni, tehát itt lábatlankodok a szüleim nyakán a Párommal.

Ha lesz lehetőség egy jobban fizető állásra, bizony összeköltözök végre a Párommal albérletbe és családot fogunk alapítani!

Az idő megy és ugyanúgy megérdemlem én is és a Párom is a családot, mint azok, akiknek többre futotta az életben... (Gondolok itt azokra is, akiknek a szülei "elindították" a gyereküket a nagybetűs életben /kocsi, lakás, stb/ meg azokra is, akiknek volt lehetőségük egyetemet végezni és jól fizető állást találni meg azokra is, akiknek telitalálatuk lett az ötös lottón...)

Lehet, hogy szegényesen fogunk élni egészen halálunkig, de az biztos, hogy a lehetőségeinkhez mérten a legtöbbet és legjobbat fogják kapni majd a gyermekeim.