Legyek annyira pofátlan, hogy apám ellenkezése és anyám semleges sége ellenére (tehát ő se támogat) beállítsak egy cicával?

A tengerimalac tisztább állat mint a macska az a nagy harci helyzet :D

Ráadásul toxoplasmát terjeszt.

Kedves Kérdező!

Remélem hasznos lesz a reflexióm: valószínűleg nem egyezik meg a fogalomkészletünk, mert számomra a "felnőtt" azt jelenti, hogy teljes mértékben független a szüleitől (anyagilag, egzisztenciálisan...).

Ha ezt megértetted és elfogadtad - muszáj vagyok ilyen szájbarágósan írni, mivel a számodra nem tetsző véleményeket degradálod - akkor jön a következő és ezzel kapcsolatos dolog: ha felnőtt, felelős ember lennél (amit a szüleidtől való függetlenedés hiányában kétlek) akkor tudnád azt, hogy a tetteid, döntéseid határoznak meg Téged.

Ha pedig intelligensen szeretnél vitázni az emberekkel, akkor a következőt ajánlom figyelmedbe: meghallgatod az összes véleményt, levonod a megfelelő konzekvenciát és itt két lehetőség jön: (1) konszenzusra jutsz a vitapartnereddel (2) kölcsönösen elfogadjátok, hogy más a véleményetek.

Részedről ezt a második pontot érzem hiányosnak, mivel csak azokat a véleményeket veszed figyelembe, amik az egódat növelik.

Ezeket a sorokat nem sértő célzattal írtam, csak szeretnék rávilágítani, hogy a Te nézőpontodon kívül is van még sok-sok nézőpont, például szüleid nézőpontja: tehát Te nem tudhatod, hogy örülni fognak-e vagy éppen nem. A makacsság pedig ismét csak éretlenségre vall.

" A macska tiszta állat és szobamacska is létezik, ha úgy szoktatják. Erre céloztam."

A macskánál nem a tisztasággal van a baj. Hanem azzal, hogy ha úgy érzi (bármilyen jól nevelt is), és mondjuk egy légy röpköd a 300.000 ft-os LED TV felett, akkor ráveti magát a TV-re és magával rántja. Vagy hasonlók.

Ez persze egy extrém példa volt, de pl. 1-2 évente függönycserével garantáltan lehet számolni, és újratapétázással is (már ha tapéta van). Az ajtókat is 3-4 évente lehet cserélni, mert 1x véletlen bezárod szegényt 2 órára, és 5 centi mélyen kikaparja az egészet.

Mint írtam, nekem ezzel semmi gondom és a férjemnek sem, van elég keresetünk rá, hogy mindezt belekalkuláljuk. De ha a hülye, felelőtlen leányom önzése miatt kellene mindezekkel számolnom, aki a megkérdezésem nélkül hazahozta az állatot, az bizony felmérgesítene.

Lakótásammal nekünk van macskánk és meg kell mondjam, NEM tisztább mint a tengerimalac. Szeretjük, jófej kis állat, de van ele gond bőven. Ha nekünk alig jut kajára, a cicának akkor is kell étel, meg alom, plusz a biztosítás (külföld, itt van rájuk biztosítás és az orvosi dolgaik abból vannak vedezve).

Amúgy őt úgy kaptuk, hogy a lakótársam előző lakótársa nagyon macskát akart és leszart minden értelmes ellenérvet (nem ismerős neked?), aztán elköltözött egy nagyon pici helyre, ahol a cica nem érezte jól magát, szóval vissza lett hozva. Ebbe is gondolj bele. Az első szülőktől külön lévő otthonod valószínűleg nem egy saját tulajdonú, 200 négyzetméteres palota lesz. Magyarországon a főbérlők jelentős része NEM enged állatot, másrészt előfordulhat, hogy egy lakáson kell osztotkodnod majd valaki mással, aki simán lehet allergiás, vagy utálhatja a macskákat. Most azt fogod mondani, hogy te simán megoldl, de hidd el nekem, nem egyszerű.

Aranyos, attól érzed magad felnőttnek, hogy offenzívának mondod a támadást :D Igazán defenzív módon írod a válaszaidat...

Arra hivatkozol, a szüleid egy nyaraláson játszottak az ott lévő macskákkal, és ez szerinted azt jelenti, hogy macska-ügyben minden oké... Tudod, az állatkertben én is megsimogatom a zsiráfot, ha lehajol hozzám, és nagyon aranyosnak tartom, de azért otthonra nem kéne...

Szóval inkább nőj fel előbb, legyen saját otthonod, és ott annyi macskát tartasz, amennyit anyagi lehetőségeid engednek.