Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Anyu egyszerűen rám sózta az...

Anyu egyszerűen rám sózta az állítólagos testvéremet. Mit tegyek?

Figyelt kérdés

Az a helyzet, hogy anyu mindig is eléggé zűrös nő volt. De mostmár igazán betelt a pohár.

22 éves vagyok, gyakorlatilag még az egész élet előttem áll, ő pedig már sokadjára akaratlanul is belerondít. 22 évesen végre elértem, hogy normális ember legyek (eléggé zűrös pár évet tudhatok magaménak), négy éve van egy nagyszerű barátom, aki mindenben mellettem áll, jól fizető állásom, saját lakásunk, autó, és még sorolhatnám. Elérkeztem oda, hogy minden tökéletes, és akkor jött anyu...

Tavaly váltak el apuval, mert mint kiderült, anyu félrelépett. Azt viszont senki sem tudta, hogy teherbe is esett. Elvonult arra a kilenc hónapra, még most sem tudom, hogy pontosan hova, de valahol eltöltötte a várandós hónapjait, aztán visszament a családi házba. Én és a párom nem éppen túl közel lakunk a házhoz, sejtelmünk sem volt róla, hogy anyu mit csinál ott egyedül. Amikor néha elmentünk hozzá, nem vettünk észre semmi érdekeset, azon kívül, hogy némelyik szobába nem engedte meg, hogy bemenjünk.

Aztán a napokban idegesen felhívott, hogy menjünk el hozzá, mert beszélnie kell velünk. Amikor odaértünk, akkor elővezetett egy alig egy éves kisfiút, akiről első mondatként csak annyit mondott, hogy ő a testvérem. Hát mit kell mondjak, eléggé meglepődtem. Elmagyarázta, hogy nem tudja felnevelni, segítenem kell neki, neki nem megy. Volt nagy kiakadás, kiabálás részemről, de végülis aznap éjjelre ott maradtunk. Másnapra anyu teljesen eltűnt, reggel csak egy SMS-t küldött, abban is csak egy szót: Sajnálom.

Az a helyzet, hogy velem is ugyanezt csinálta, amikor megszülettem. Mindenhova lepasszolt, hogy ne kelljen felnevelnie, és meg is úszta, csak akkor fogadott lányává, amikor "meggazdagodtam" és felhasználhatta a bankszámlámat.

Kérném apukám segítségét, de biztosan rám sem hederítene, mivel sosem volt vele túl jó a kapcsolatom, se vele, se a húgommal (mindkettőjüket 14 évesen ismertem csak meg...), a családi ellentétek miatt. Most mégis mihez kezdjek? Szegény gyerek nem érdemli meg, hogy ugyanazt átélje, amit én anno. De én még nem állok erre készen. Érzem, hogy ez nekem nem menne. De nem szeretném, hogy intézetbe kerüljön, és nem is akarom a rokonoknak "tovább adni". Mert tudom milyen érzés.

Teljesen tanácstalan vagyok.


2009. dec. 15. 21:41
1 2 3 4 5 6 7
 11/64 anonim ***** válasza:
100%
Az a helyzet, hogy annak a kicsinek akkor sem lesz jobb, ha az anya megkerül, sőt talán sokkal rosszabb lesz és minden pillanatot meg fog ragadni, hogy bárkinek lepasszolja. Ez valami borzalmas. Már ha te neveled, akkor sem tudod megkímélni attól, amin te is keresztül mentél, mert előbb-utóbb kiderül, hogy nem te vagy az anyukája, testvérként tudnád nevelni, de mi van ha ez az őrült nő egy napon beállít és elviszi vagy pénzt követel? Ezek után bármi megtörténhet, ha papíron az övé a gyerek. Ez egy nagyon komplikált dolog, nem csak úgy van, hogy magadhoz veszed és kész. Nagyon sajnállak benneteket, ez valami borzasztó helyzet. :( Ez nem anya, nem is ember...
2009. dec. 15. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/64 anonim ***** válasza:
100%
én 19 vagyok, de anyumnak volt egy kissé megzuhant időszaka. hozzá kell tennem már 1 éve külön élünk, van párom, így hozta a sors, nem menekültem vagy ilyesmi. van egy 10 éves öcsém, akit imádok és mostanában nagyjából mi neveltük a párommal. anyum helyzete azóta rendeződött, most megint ő neveli(amúgy jó anya csak válás meg minden, nem volt könnyű neki). minden kisgyerek megérdemli, hogy szeressék, ők nem tehetnek róla, hogy olyan hozza őket világra, akinek nem kellenek. szóval vagy intézetbe adod(mi szerintem nem való egyetlen embernek sem), vagy megkeresed anyud és aláiratod vele hogy lemond a kisfiúról vagy jelented, hogy lelépett anyud és kéred, hogy te lehess a gyámja és szépen neveled. én felnevelném a helyedben, mégiscsak a testvéred, aki megérdemli, hogy szeressék.
2009. dec. 15. 22:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/64 anonim ***** válasza:
92%
Hát...egy ilyen pici gyerek rettentő nagy felelősséggel és gonddal jár ( az enyém 13 hónapos). De életed legszebb és legjobb cselekedete lesz, ha magad mellé veszed. Nem mondom, hogy nem fordul ki az életed, de ha te most teherbe esnél, azért megtartanád, nem? Nagyon sajnálom ami veled történik, nagyon kemény. Erősnek kell lenni az biztos. Én sok szerencsét kívánok nektek, és remélem előkerül anyukád nemsokára és visszaveszi magához a kisfiát.
2009. dec. 15. 22:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/64 anonim ***** válasza:
33%
hát. szerintem is az lenne a legjobb ha megkeresnéd anyukádat. amúgy miért nem beszélsz apukáddal? attól hogy téged nem szeret még nem ártott neki a baba! szóval... hááátt.... nem tom:S
2009. dec. 15. 22:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/64 anonim ***** válasza:
89%

Ne haragudj, hogy ezt mondom, de az anyád egy igazi büdös senkiházi paraszt, aki még a levegőt sem érdemli meg!

Eljátszotta ezt már a gyerekével, s annyi esze nem volt, hogy védekezzen? Helyette csináltatott még egyet, kinyomta magából, aztán lepasszolta, ő meg szarik rá? Hát az ilyen nem is anya, de még ember se... egy szardomb. Semmi több!!


Én mit tennék a helyedben? Ahogy írtad, csak alig egy éves a gyerek, az ilyen "traumát" könnyen elfelejti, 1-2 év múlva valószínűleg nem is fog emlékezni az igazi anyjára.

Én biza felnevelném, magamhoz venném, annak ellenére is, hogy nem lennék felkészülve rá. Főleg, ahogy írod, hogy anyagi körülményeid rendezettek.


És tudod mi lenne a legnagyobb pofán csapás anyádnak? Ha ezek után teljesen elszakítanád a gyerekét tőle, jogilag meddővé tennéd, aztán ha megjelenik elküldenéd a búsba... Na kérem szépen én ezt tenném!


Komolyan mondom az ilyen embernek kéne egy tarkólövés. Pofám leszakad, hogy képes világra hozni egy gyereket, aztán eldobni magától. És ha szerencséje lesz szerencsétlen kölyöknek, akkor talán lesz aki szereti. Hát gratulálok az ilyen nőnek... Pfff...

2009. dec. 15. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/64 A kérdező kommentje:

Félek egyelőre bárkit is belevonni.

Egyébként nagyon hiányzik neki anyu, de szinte fel sem fogja mi folyik körülötte, egyelőre a párom pátyolgatja, ameddig próbálom emészteni a helyzetet. Most még anyu házában vagyunk, de holnap visszamegyünk a saját otthonunkban, és mivel túl sok lehetőségünk nincs, így visszük a kicsit is. Nem tudom hogy, de valahogy megoldjuk...

Nagyon szívesen felnevelném, de nem tudom magam elképzelni "anyának", még ha vér szerint nem is én vagyok az anyja. Egy kicsit félek ettől, még túl fiatal, és éretlen vagyok, azt hiszem. Valahogy elő fogom keríteni anyut, de visszaadni az ő kezére, nem szívesen tenném. Anyu jó ember, de nem jó édesanya. Teljesen pánikban vagyok. Intézetbe biztosan nem fogom adni, ez az egyetlen dolog, amiben teljesen biztos vagyok. Szólnom kell a hugomnak, elvégre az ő testvére is, és bár tudom, hogy nem fogja érdekelni, tudnia kell róla.

2009. dec. 15. 22:28
 17/64 anonim ***** válasza:
100%
Megértem hogy te erre nem készültél, nem ezt vártad az élettől, csak annyit szeretnék írni, hogy veled egyidős vagyok, és egy két éves kisfiú anyukája. Nem lehetetlen. Mondjuk asszem hasonlóan reagálnék, ha valaki a nyakamba varrna mégegy gyereket. De azt hiszem, ha a helyedben lennék, felkeresném a gyámügyet és éreklődnék, hogy mik a lehetőségek. Nem kell azonnal döntened, de azért a gyámügyesek tudjanak róla. És te is tisztábban látnád a helyzetet.
2009. dec. 15. 22:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/64 A kérdező kommentje:

22.18

Apuval lehetetlenség beszélni. Valószínűleg valahol Detroitban üldögél, és nyugisan pihen, szerintem még ő lenne felháborodva, ha fel merném hívni. Ismerem aput, és nem hiszem, hogy túlzok, ha azt mondom, ő rosszabb, mint anyu. :S


22:21

Valószínűleg az lesz, hogy mi neveljük fel. De régebben, amikor velem ezt csinálta, hogy pakolgatott ide-oda, közben sokszor feltűnt. Ettől tartok, hogy pár év múlva megjelenik, és úgy dönt, mégis csak kell neki a gyerek. És ahogy ismerem, el is vinné. :S Ebben a pillanatban nem igazán szeretném, ha valaha is felbukkanna.

2009. dec. 15. 22:34
 19/64 anonim ***** válasza:
71%
Ez egy horror! Egy gyerek elől nem lehet csak úgy megszökni. Mégis: mit képzel az anyád? l sem akarom hinni, hogy van ilyen anya. De ha mégis, ne hagyd azt a kicsit se intézetre, se nevelőszülőre. Azért én felkutatnám az apját, hátha neki is lenne a dologhoz egy-két szava. És az anyát se hagynám csak gy kifutni a világból. De a kicsi semmiben sem hibás, ő legalább ne szenvedje meg ezt a drámát. Amig nem rendeződik a sorsa, vállad fel! 22 évesen már nem vagy gyerek és nem is vagy szegény.
2009. dec. 15. 22:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/64 anonim válasza:
100%
Szerintem keresd meg a gyámügyiseket. Ha te vagy a kicsi gyámja, anyud nem léphet csak úgy meg a picivel...
2009. dec. 15. 22:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!