Lányok, asszonyok, hogyan lennétek, vagytok képesek feldolgozni azt, hogy soha nem lehet saját gyereketek?
Van egy örökbe fogadott fiam, imádom őt, mindent megtennék érte, nem ezzel van a gond.
A fájdalmam azonban semmit nem csillapult az elmúlt 15 évben, egyszerűen nem tudom feldolgozni.
15,28as vagyok. Nekem az első gyerek pikk-pakk összejött.A második 8év után sem akart. Nagyon el voltam keseredve, hogy a szeretett férjemet nem tudom megajándékozni egy kisbabával.Lombikbébi programmal fogant meg a második.
Ha nem lenne törvénybeütköző, én minden reményvesztett (petefészek vesztett) nőnek ingyen adnék petét, hogy megismerhessék a csodát.:-)
15,33 már aga a kijelentés is fájt
Én nagyon örülnék neki ha nem lehetne gyerekem..
Mi közötök van hozzá ha valaki nem akar gyereket? Legalább nem kell elmennie abortuszta ha nem fogamzóképes! Nem mindnekinek a gyerek az élete! Még szerencsére a kérdezőnek van annyi esze hogy ne vegye magára. Nagyon sajnálom a kérdezőt és remélem túljut ezen.
15.03 vagyok elfelejtették leírni hogy én is sználamas vagyok, mert mást választottam mint az emberek többsége.
Kedves Kérdező!
Mi 15 évig küzdöttünk a saját gyerekért...
Aztán úgy döntöttünk, hogy örökbefogadunk : 2 gyereket (testvéreket) fogadtunk örökbe 13 évvel ezelőtt!
Sajnálom, hogy ezt nem előbb tettük meg, sok-sok keserűségtől menekültünk volna meg és már sokkal hamarabb is élhettünk volna ebben a boldogságban, amit a gyerekek okoztak nekünk!
Érdekes, hogy mióta a gyerekeimet megismertem, azóta a SAJÁTOMKÉNT szeretem őket, eszembe sem jut, hogy nem én szültem őket, mert ez egyáltalán nem számít!
Nem hiszem, hogy jobban tudnám szeretni őket, ha én szülöm meg...
Annak ellenére, hogy a férjem sokáig nem akart belemenni az örökbefogadásba, mert azt mondogatta, hogy "nem tudnám a sajátomként szeretni őket", mióta először meglátta a gyerekeket, azóta ezt soha többé nem mondta és ezalatt a sok év alatt kiderült : a vérszerinti gyerekeit sem tudná jobban szeretni!!!
A gyerekeink is (bár pontosan tudják, hogy örökbefogadott gyerekek) nagyon szeretnek minket, naponta sokszor átölelnek és elmondják : "Szeretlek, anyu!"... Pedig már nem kicsik! :D
Annyi sok szeretetet kapunk tőlük, hogy sokszor eszembe jut : vajon a vérszerinti gyerekeinktől kapnánk-e ennyi őszinte szeretetet és feltétel nélküli ragaszkodást???...
Bennem semmiféle fájdalom nincs, hogy nem szülhettem gyereket, egyedül azt bánom, hogy nem hamarabb fogadtunk örökbe gyerekeket, sok évet elfecséreltünk fölöslegesen!...
Nekem ők a SAJÁT gyerekeim! :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!