Nem tudom mit tegyek. Férfiak válaszára is kíváncsi lennék. Mi a véleményetek?

Csak pár dolog ami eszembe jutott:

- "depressziót diagnosztizáltak nála". Ok. Az emberek 80%-ánál diagnosztizálják ha elmegy dokihoz. Ezzel ne takarózzon a párod.

- 3-ig játszik? Az egy elég komoly függőség. Voltam benne én is. Szerencsére kimásztam már belőle. A gond az, hogy a tiltással nem mész semmire. A legjobb "gyógyszer" ha megutálja / megunja az egészet.

- Te csinálsz mindent, ő nem vesz részt az egészben, csak az számít hogy neki legyen jó? Ez alapján olyan mintha nem a párod, hanem a kamasz gyereked lenne. Valószínűleg "beállt" a kapcsolatotok ezen a szinten és ő amolyan anyapótléknak használ csak.

Nehéz tanácsot adni, de lehet, hogy a helyedben kész tények elé állítanám. Megváltozik, vagy vége. Talán rájön, hogy mit veszíthet és megváltozik valamennyire. Neki most (szerintem) a játék az elsődleges dolog az életében. Ez alá rendel mindent. Ezen kellene változtatni. (Gondolom valami mmo-val játszik, kereshetne helyette valami olyan elfoglaltságot ami mellől könnyebb felállni.)

Ahogy látom a szokásos menetrend.

1) Összejövünk bár tudom hogy nem kellene.

2) Együttmaradunk bár nem hogy javulás nem történik hanem rosszabb lesz minden.

3) Nah a biztonság kedvéért gyereket is szülök neki hátha.

4) Írunk a gyakorikerdesekre.

Komolyan mondom ilyenkor hiszem azt hogy evolúció nem létezik mert a női gondolkodás logikátlansága egyszerűen keresztbe tesz neki.

Szia! Amiben élsz, az nem normális. Az is tény, hogy ha tudtad, hogy ilyen volt, az sem normális, hogy hagytad eljutni eddig a dolgokat.

Mindenkivel csak azt lehet megtenni, amit hagy a másiknak. Szóval a helyzetért, amiben élsz legikább te vagy a "ludas".

Tanácsot adni nem egyszerű, pláne úgy hogy csak az egyik fél oldalát ismeri az ember, mert ki tudja, hogy az ő szemszögéből mi történik az életetekben.

Ami biztos, hogy 2 út van előtted. Változtatsz az eddigi életeden vagy lelépsz.

Amelyiket választod, a szerint kell cselekedned. Ebben döntöttél már? Mert ez lenne az első lépés. Utána talán lehet valamilyen tanácsot adni.

Szóval maradni akarsz vagy menni?

Ezt így kerek perec mutaad meg neki..

Ha ez sem ébreszti rá..így egyben leírt változatban, akkor szeribtem semmi sem segít..

Talán egy párterapeutát javasolnék...bekûnk nincsenek ekkora gondjaink, de járunk, mert segít..a ferjem nagyon szófukar és előfordul, hogy elbeszélünk egymás mellett... Hiába kommunikálunk.. /bennem van egy nagyfokú kishitűség, és önbizalomhiány, és ezt így egyben nehezen kezeljük, amikor van egy harmadik fél valahogy megfelelő közvetítő, azóta egymásközt is sokal jobban megvan a közös hang. Nálunk is csak akkor kezdett ez problémává válni, amikor a munkarendünk miatt belefásultunk a mindennapokba, nem egymásba mi még, hanem csak nem volt elég időnk a hatékony kommunikációra, amire előtte igen. Ere kellett megoldás, hogy rövidebb idő alatt eljussunk a megoldashoz, mert eddig fel sem tűnt, hogy mennyi időt töltünk ezzzel, hiszen megvolt rá az idő...)

Annyit kell mondanod neki:

Figyelj Pista... El foglak hagyni. Ha érdekelnek a döntésem részletei, akkor gyere ki a konyhába beszélgetni.

Te pedig kimész se szó se beszéd.

Talán így elkezdhettek kommunikálni.

Lekezelő stílus? Igen, így mondják szépen a bunkót.

Én azt nem értem, hogy miért maradtál ebben a kapcsolatban 11 évig?

Egyébként meg a viselkedésen lehet változtatni. Csak akarni kell. Az meg, hogy ilyen szinten nem veszi ki a részét a munkából, egyrészt őt minősíti, másrészt szégyen rá nézve.

De te is bolond vagy, hogy ezt tűröd.