Mit tegyek, hogy lassan 10 éves fiam elfogadja a páromat?

Arrol, hogy a fiadnak legalabb az esze es a szive is a helyen van. Nem ugy, mint neked, kedveskem.

Es gondolom gyulol teged, mint arulot, csak ezt eppen nem rad, hanem a parodra vetiti ki. De kar, hogy megmondom a frankot, mert a vegen meg profitalni fogsz belole.

Ha neked megbocsajtott, majd akkor lesz rendben a paroddal.

A gyerekneveléssel van itt óriási gond, nem az új pároddal.

A leírás alapján én egy durcás akarnokot látok a gyerekedben, aki általában eléri, amit akar és nagyon jól tud téged manipulálni.

Szerintem te az a típusú anyuka lehetsz, aki azt hiszi, hogy azzal tesz jót a gyerekének, ha mindent megad neki és minden kívánságát teljesíti, ugrik az első szavára, saját magadat pedig utolsónak rakod a családi hierarchiában.

Nagyon fontos a gyerekekkel már egészen pici kortól kezdve megértetni, hogy anyának is van szabadideje, amit csak magára fordít, és legfőképpen azt, hogy anyát nem irányíthatja sem szép szóval, sem hisztivel.

Ez most egy nagy csata nálatok és a fiad mindent el fog követni, hogy ő győzzön, mindegy, hogy milyen áron. Őt nem érdekli a te boldogságod jelen pillanatban. Nem szabad hagyni, hogy ennyire kisajátítson.

Azt meg főképp nem, hogy tiszteletlen legyen akár veled, akár a pároddal. Sajnos ő azért viselkedik így, mert tudja, hogy megteheti minden következmény nélkül. Nekem még csak 4 éves a kicsim, és ha például azt mondom neki, hogy ezt vagy azt a játékot nem tudjuk megvenni, mert anyának nincs rá pénze, vagy túl drága, akkor nem sértődik meg, hanem azt mondja, hogy jó anyu, akkor nézek majd mást. Szerintem ez lenne a normális, de sajnos sok szülő egy végtelenül önző és a saját akaratán kívül mást elfogadni képtelen gyereket nevelget.

Hiába akadsz ki a hozzászólásokon.

Elsősorban Te hibáztál. Elvált anyaként mondom, hogy ebbe a helyzetbe nem lett volna szabad belemenned. Nem tartottad be az alapvető sorrendet az ismerkedésüknél.

Alapszabály szerintem elvált anyaként.

- Először mint barátomat mutatom be a pasit, és ez így marad amíg össze nem haverkodnak.

- Kikérem a gyerek véleményét az emberről, mert ha hiszed ha nem attól hogy kicsi, még vannak olyan emberek akiktől rázza a hideg.

- Csak akkor mondom el a gyerekeknek, hogy több is van köztünk mint barátság, ha az előző két pont pozitívan teljesült.

-Ha a gyerek nem fogadja el, és zsigerből utálja a férfit akit megismertem, akkor nem bonyolódok bele a kapcsolatba, mert a gyerek a legfontosabb, nem egy rövidtávú ismeretség.

Nos tehát elb..tad. Hogyan tovább? Hát ha a fiadat nem uszítja exed, akkor vagy a pasi, vagy Te és a pasi rosszul csináltok valamit, mert a gyerek a pasit és a helyzetet utálja. Ne hagyd rá, hogy beszólogasson, de beszélgess vele, ne csak a pasiddal foglalkozz, és várd meg amíg megnyílik, és képes lesz elmondani, hogy mi az igazi problémája.

Mást nem igen tehetsz.

Te követtél el hibát a gyermekeddel szemben, ezért tombol most és felesel.

Keresd meg, hogy mi a baja, talán már nem foglalkozol vele ugymint régebben.A drága játékkel nem fogod megvenni a gyerekedet, sem pénzzel, csak is a szereteteddel.

Utolsó, én nagyon nem értek veled egyet!

Az anyukának joga van a boldogsághoz és joga van új életet kezdeni! Ebbe a gyereknek nincs beleszólása, hiszen itt most párkapcsolatról beszélünk, ne a gyerek válasszon már kedve szerint új apukát! Tudod, hogy én hány tönkrement nőt láttam már életemben, akik mellől a szerelmüket a gyerekük utálta ki? Az ő fia 10 éves és eldönti, hogy az anyuka kivel lesz boldog, igaz? 4-5 év és a kisfiúnak meglesz a saját baráti köre, a saját élete, az anyuka meg magányosan és egyedül legyen, mert a kisfiúnak épp nem tetszett. Mert neki épp nem tetszne senki, itt nem az új férfi személyéről van szó, hanem arról, hogy anyát más is akarhatja.