Mást mond a szívem, és mást az eszem, mit tegyek?
33 éves fiú vagyok. Korábban sok-sok évig kerestem az igazit, és ismerkedtem, korban hozzám illő lányokkal, de sajnos egyikkel sem sikerült megtalálnunk az összhangot, talán hiányzott a "szikra", talán másért. Hosszú történet, sok-sok fejezettel. Aztán két évvel ezelőtt teljesen véletlenül megismerkedtem a mostani barátnőmmel. Édes, aranyos, okos nő, aki borzasztóan szerelmes belém, és én is szeretem őt. Illetve szeretném, de néhány dolog közbeszól... 9 évvel idősebb nálam, elvált, és van egy lánya. Ráadásul több száz km-re lakunk egymástól, és csak egy-két hetente tudunk találkozni.
Közös gyerekünk már biztosan nem lehet, hiszen benne van a korban. Anyagi és egyéb okokból nem látom esélyét, hogy összeköltözhessünk. Mindig olyan házasságról álmodtam, ahol saját gyerekem lehet. A szüleimmel is hűvös a viszonyunk azóta, hogy megismerkedtem a mostani barátnőmmel. Nem ismerik őt, de gyűlölik. Pedig számomra a szüleim is fontosak, hiszen egyedüli gyerekük vagyok, és csak rám számíthatnak öreg korukra.
Két szenvedélyes év után úgy érzem, nincs értelme együtt maradnunk. Pedig ha fiatalabb lenne, és nem lenne gyereke, el tudnám képzelni mellette az életem, mert egyébként egy csupa szív, bájos és rendes teremtés. Így viszont az érzéseim és a józan ész között vergődök, nem alszom rendesen, és sokszor érzem azt, hogy csak egy lépés választ el a kimerültségtől és a depressziótól. Ha vele vagyok, jól is érzem magam, de gondolatban majd megszakad a szívem, mert tudom, hogy nincsen értelme az együttlétünknek. Egyelőre képtelen vagyok szakítani, még a gondolatától is megőrülök. Ha együtt maradunk, akkor viszont ellenem dolgozik az idő.
Azt mondják, hogy a szerelem mindent legyőz. Rájöttem, hogy ez nem mindig igaz. Az élet sokkal bonyolultabb, és tudni kell hideg fejjel dönteni, még akkor is, ha lélekben belehal az ember. Tudom, hülye voltam, hogy akkor engedtem az érzéseimnek...
Mi a véleményetek? Ti mit tennétek a helyemben?
válasza: válasza:Faramuci egy helyzet ez...:/
De miért vagy olyan biztos benne, hogy nem lehet gyereketek? Tény, hogy már "benne van a korban", de nem ő lenne az első, aki ennyi idősen szül. Másrészt ott van az örökbefogadás, tudom, nem teljesen ugyanaz, mintha saját biológia gyermeked lenne, de szerintem őt is nagyon tudnád szeretni! Az összeköltözést is meg lehet oldani így vagy úgy, ha nagyon akarjátok! A szülőkkel pedig mindenképpen meg kell értetned, hogy Te mellette vagy boldog! Szerintem ők is inkább ettől a bizonytalanságtól tartanak, hiszen nem ismerik őt, nem tudják, mi lesz veletek! Ha egyedüli gyermekük vagy, még inkább érthető, ha féltenek! De ha bemutatod nekik, és tényleg próbálsz hatni rájuk, egy idő után (ha lassan is) bele fognak törődni... A legfontosabb,hogy lássák, hogy boldog vagy ebben a kapcsolatban! Ha tisztáztad magadban az érzéseid, szerintem jó lenne megbeszélni pároddal is ezt, őszintén. Megkérdezni a véleményét, elmondani a félelmeidet... Ha igazán szeret (na meg ugye ő már egy érett értelmes nő), akkor meg fogja érteni és talán együtt kereshettek megoldást a problémákra! Őszintén sok sikert kívánok!:)
válasza:kedves első:9 évvel idősebb a hölgy.
Én nő vagyok ugyan,de hasonló a történetem nekem is,csak ott 2 gyermek volt,és a pasi nem akart gyereket és összeköltözni sem velem és az én szüleim sem szerették.Életem nagy szerelme volt 7 évig voltam vele,de jó formán az elején tudtam,hogy semmi komolyabb nem lehet belőle...Nagyon sok idő kell ahoz,hogy az ember eltudja engedni akit szeret nekem 7 év kellett...muszáj volt az eszemre hallgatnom,ha családot és gyereket szeretnék,és esélyt adni magamnak és másnak is hogy bebizonyitást nyerjen,hogy lehet szerelmes ujra és boldog mással is.Én jol döntöttem már házas vagyok van egy gyönyörű gyerekem és boldog szerelmes vagyok.Szóval ha neked más az életcélod és gyereket,feleséget szeretnél akkor bizony más uton kell járnod.Ehez idő kell,hogy el tudd őt engedni..Nekem nagyon sok kellett!Sok szerencsét!
válasza: válasza:A korkülönbség (az iránya) nem a legideálisabb. Hidd el, évek kédése, és igazán erőteljesen ki fog ütközni! Gyereketek még símán lehetne, ha orvosi segítséggel is. Kérdés, hogy érdemes-e. És az egyéb tényezők, a távolság és a ritka találkozások. Az anyagi okai az összeköltözésnek még áthidalhatók lennének, hiszen mindketten laktok valahol...Munkát is szerezhet valaki egy távoli helyen is, ha megvan a szándék.
Őszintén, én nem hiszek az ilyen felállású kapcsolatok tartósságában! Ezt mindenképen mérlegeld, és így gondold át a problémáitokat, valamint a még csak lappangó problémáitokat is mindenképpen!
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!