A szívem a múltamhoz húz, az eszem a jelenben tartana. Összekuszálódott az életem. Hogyan tovább?
Azt hittem amikor az ex vőlegényem után bezártam az ajtót, akkor le is zártam.
Eltelt már azóta soksok idő. És arra eszméltem, hogy rettentően hiányzik.
Azóta férjhez mentem, van egy csodás gyermekünk, a második babánkat várjuk. És mégis, a szívem "hazahúz".
Szeretem a férjem, az exem máshogy.
Eszem ágában sincs felbontani semmit, belül rossz. Mert úgy érzem sehol sem vagyok. Ő már múlt, de így a jelen is olyan idegen.
Azokat a fránya ajtókat hogyan lehetne örökre bezárni.
válasza:Huffnágel Pisti effektus
a másik lehetőség a idő mulásásvel (a problémák sokasodásával) mindig jobbnak tünik
tedd magad túl rajta, probál meg a gyerekeidnek és a férjednek élni, ne az ábrándjaidnak
válasza: válasza: válasza:Nem kellett volna máshoz férjhez menni, amég nem zártad le teljesen a múltat. Sok mindent már nem tehetsz. Éld a mostani életed, próbálj nem gondolni az exedre. Nekem az ex felejtésben az segített, hogy felvettem vele a kapcsolatot és megláttam, hogy komoly kapcsolata van, barátnője, akiért bármit megtenne (nem úgy mint anno értem). Bár ez meg kétesélyes, ha nála nem így lesz, hanem mondjuk szingli, akkor meg csak nő a kísértés...
Hát, próbáld meg ezt mérlegelni magadban, ha úgy gondolod, keresd fel, hátha megtalálod benne azokat a tulajdonságokat amiért egykor ott hagytad.
válasza:Nem mer találkozni velem. Pedig szerettem volna, úgy elmondani a szakításhoz vezető napokat, ahogy akkor nem tudtam volna.
Annyira eltávolodtunk, hogy már egy beszélgetés nem segített volna.
A férjemmel semmi probléma sincs. Sőt egymás tükörképei, ezt a típust vonzom.
válasza:Nem "ítéllek el" inkább próbállak megérteni.
Van abban vmi, amit az első ír. Az "ex" egy idő után álomkép, hogy ez is milyen jó volt vele, meg az is, bezzeg most...
De igazság szerint ez az agy nagy játéka, mert rögtön utána csak abba kell belegondolni, hogy miért lett vége...Ja, hogy 2 csajjal is megcsalt, ja, hogy a szülei előtt letagadott, ja hogy lehúzott 100 ezerre...stb.
Megvolt az oka, hogy szakítottatok.
Ha a férjed jó ember, becsüld meg, mert szinte biztos, ha visszamennél (elméletben) az exhez vagy pedig új kapcsolatot kezdenél, akkor a (volt) férjed hiánya rádöbbentene, hogy csak gyenge hiszti volt, és igenis szereted....
És mi is kiegészítjük egymást, eddig minden rendben ment.
Egy hónapja "ébredtem úgy", hogy a hiánya belém hasított, már rég azt hittem túl vagyok rajta, ezért is alapítottam családot. Felszabadultam, mikor vége lett, sajnos a végére nagyon fojtogató lett az a kapcsolat, ami miatt el is távolodtunk.
Nem múlt el a szerelem a férjem és köztem, sőt erősödött. Valami azonban mégis...
És igen ez nem a szexről szólna az exxel, nem is történne más egy baráti kézfogásnál, ha esetleg találkoznánk.
Neki azóta sincs senkije, visszavárna. de én már nem mennék, vagy mégis.
Ha nem lenne mögöttem férj, gyerekek, akkor sem tudom mit kéne lépnem. Mert ha ez csak egy kóbor szeszély? Ismerem már nagyon jól, ha belibbennék az életébe majd ki, na neki ott vége lenne, és nekem is.
Ha meg kiderülne, hogy nem kóbor szeszély? Akkor azért verném a fejem a falba, mert meg vagyok kötve.
És ezen rágom magam. Hogyan tudnám jól bezárni azt az ajtót, eltemetni az emlékeket, és újra úgy élni, ahogy eddig, boldogan.
válasza:Az exeddel nem működött, azért szakítottatok. Lehet csűrni-csavarni, hogy ez volt, meg az volt, de most másképp lenne - nem, a tény az, hogy nem működött. A férjeddel meg működik.
A férjeddel nyilván kiegyensúlyozottabb a dolog, ergo unalmasabb. A boldogság néha unalmas. Tudomásul kell venni.
Az exedet csak a fantáziád szépítette meg. Ő is változott azóta, nem az, aki akkor volt, és mivel nem tartjátok a kapcsolatot, fogalmad sincs, ki ő. Csak kitaláltál neki egy "tökéletes" személyiséget, akibe "beleszerettél" ismét. A valóság azonban nem lenne ilyen szép.
Ha a férjeddel nem jó, előbb-utóbb el fogod hagyni, de akkor sem az exeddel lesz a jövőd, hanem egy 3. férfival, ez szinte biztos.
A régi, évekkel ezelőtti emlékekbe "szerettem" bele újra. Nem egy új exbe. Azokba a szép időkbe amik működtek.
Amúgy minden napját eddig pontosan tudom, hogy éli/te. Nem követem, nem figyeltetem, egyszerűen látom. Úgy hozta az élet, hogy gyakran találkozhatnánk, csak eddig nem akartam, most meg nem tudom jó lenne e. Úgy, hogy ennyire "belezúgtam"
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!