A szívem a múltamhoz húz, az eszem a jelenben tartana. Összekuszálódott az életem. Hogyan tovább?
Azt hittem amikor az ex vőlegényem után bezártam az ajtót, akkor le is zártam.
Eltelt már azóta soksok idő. És arra eszméltem, hogy rettentően hiányzik.
Azóta férjhez mentem, van egy csodás gyermekünk, a második babánkat várjuk. És mégis, a szívem "hazahúz".
Szeretem a férjem, az exem máshogy.
Eszem ágában sincs felbontani semmit, belül rossz. Mert úgy érzem sehol sem vagyok. Ő már múlt, de így a jelen is olyan idegen.
Azokat a fránya ajtókat hogyan lehetne örökre bezárni.
válasza:Az emlékeket nem kell és nem szabad kitörölni és kiradírozni. A múltad a múltad, alakított olyanná, amilyen most vagy. Ha kitörlöd, az olyan, mintha elvágod a gyökereit egy fának.
A múltad hozzád tartozik, együtt kell élni vele, és nem benne. Nem szabad, hogy elhatalmasodjon. Meg kell békélni a múlttal, és tudomásul venni, hogy most a jelenben élsz, és a jövőbe tekintesz.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!