Elszúrom mellette az életemet?

Nagyon fiatal voltál, amikor elköltöztél a barátodhoz. Ez nem lehet csak a te hibád 100 %-ban. Ő már felnőtt volt. Egy szinte gyereket könnyebben lehetett befolyásolni, mint egy korban hozzáillő nőt. Gondolom, hogy ha válaszút elé állítanád, hogy vagy gyógyíttatja magát, és ő is azon van hogy meg akar gyógyulni, vagy visszamész a szüleidhez, akkor inkább fogja választani azt, hogy elveszít. Vagy csak megígéri és nem fog változni semmi. Ő már választott, és az nem a normális élet. Neked is van választási lehetőséged: az élet a szüleid mellett, vagy a barátod, a drogok, a prostitúció, (mert hidd el, ha nem lesz pénze a drogra, te kerülsz sorra) és a halál. Az övé biztosan. Te még megmenekülhetsz. Beláttad, hogy ez nem a megfelelő út. Most még nem telt el annyi idő, hogy ne tudnád ott folytatni, ahol abbahagytad. legfeljebb, kihagysz egy évet, hogy idegileg rendbejöjj. Neked is segítségre van szükséged, hogy ezeket a szörnyűségeket feldolgozd, és túltedd magad. Idővel rendes családod, gyereked is lehetne. De egy heroinista mellett...????

Sajnálom, hogy ennyi mindenen kellett keresztülmenned. Hidd a szüleid segítenek, ha kéred őket.

De az szerintem nem vihető véghez, hogy te jó útra térsz, és segíted, tartod a kapcsolatot a "barátoddal". Teljesen el kell szakadnod tőle. Én is pszichológust javaslok.

En csak abban remenykedem, hogy te nem probalkoztal heroinnal. Latom irtad, hogy probaltal mar drogokat.

Nos, en jartam hasonlo cipoben, osszekerultem egy drogossal, az elejen ugyesen titkolta. 16 voltam es otthagytam miatta az iskolat is. Nagyon orulok, hogy te jarsz iskolaba, ez az egy dolog van ami meg megmenthet teged. Csak azt tudom javasolni, hogy tanulj tovabb, legyenek celjaid egyedul is.

Nagyon sok erot kivanok neked, hogy jo dontest tudj hozni.

Én igazából a szüleidet sajnálom. Biztos ők is elrontottak valamit, hogy hagytad magad belerángatni ebbe a helyzetbe, de talán nem csak ők tehetők felelőssé.

Ha nem akarod úgy végezni mit ez a szánalmas hapsi, aki belerángatta ebbe és lelki nyomorba döntötte a szerelmét, akkor fogod magad ma délután ír szeki egy levelet, hogy szeretlek ,de normálisan akarok élni, keress meg, ha leszoktál... Bepakolod a bőröndödet és haza mész a szüleidhez.

A szerelemnek nem arról kell szólnia, hogy együtt masírozunk a másikkal a romlásba, mert ő rajta van ezen az úton és nem akar változtatni. Ha szeretne elkergetne magától, ha nem akar (vagy már nem tud) megváltozni.

Ha rákos beteg lenne és a végnapjait élné, akkor igen azt mondanám, hogy legyél mellette. De ő maga tehet erről a helyzetről drágám, nem ugyanaz.

Mindenkinek volt szerelmi csalódása, hogy nem tud a másik nélkül élni, és hogy belehal ha nem lehet vele. Ezt túl kell élni, nem leszel egyedül ezzel. De a szerelem nem lehet olyan önző hogy magam mellé láncolok egy fiatal és tapasztalatlan lányt, aki nem képes megkülönböztetni a helyest a helytelentől, és nem látja hogy BŰN AMIT A PASI TESZ a lánnyal. Ha a gyereke lennél, a gyámhatóság már régen elvett volna tőle, mert veszélyezteti a gyerek testi és lelki épségét, erre gondolj!!!!

Ha valami jót el lehet mondani a te történetedből az, hogy megtanultál intravénás injekciót adni. Sose lehet tudni mire lesz még jó ez a tudás. :) Remélem még nem lettél AIDSes. Ha már igen, akkor nyugodtan maradj vele, legalább mást nem fertőzöl meg.

Legyen eszed!

31/N

Szerintem nagyon nehez egy ilyen helyzetben jo tanacsot adni, de csak azt tudom mondani, hogy ha te magadtol rajottel arra, hogy ez az eletmod nem jo iranyba vezet, akkor azt jelenti, hogy mar megtetted az elso lepest.Ezutan pedig johetnek a kovetkezo lepesek.A szuleid megiscsak a szuleid es, ha elso probalkozasodra nem is ugy viszonyulnak, ahogy szeretned, teljesen ertheto.Minel hamarabb keresd meg oket es oszinten mondd el mi a velemenyed errol az egeszrol es, hogy valtoztatni akarsz ezen a helyzeten, de egyedul nem megy, szukseged van az o segitsegukre, tamogatasukra, mert hat kihez fordulhatnal mashoz, ha nem a szuleidhez.Akarmennyire szigoruak is a szuleid, biztosan megertenek es melled fognak allni.Szerintem azert erzed ugy, hogy nem tudsz tole elszakadni, mert attol felsz, hogy ez lesz neki a veszte.De hidd el, te hiaba akarsz rajta segiteni, ha o nem akarja; ha mellette maradsz sem lesz jobb, mint, ha elhagynad.Nehez az elszakadas tole, de te meg annyira fiatal vagy, hogy teljesen uj eletet kezdhetsz, amilyet elkepzeltel magadnak meg mielott nem ismerted ot.Az ido mulasaval a sebek, ha nem teljesen is, de begyogyulnak es evek mulva majd nem azt fogod mondani, hogy "elrontottam az egesz eletemet es megis elveszitettem ot" , hanem azt, hogy "orulok, hogy az eletembol csak 1 ev esett ki, mert ugysem tudtam volna ot megmenteni"

Hogy, ha akaratod van, barmilyen akadalyon at tudsz lepni es ne hagyd magad legyozni, mert tul fiatal vagy ahoz, hogy az egesz eletedet tonkretedd.

Batorsagot es erot kivanok neked, hogy sikeruljon meghoznod azt a dontest, ami neked a legjobb.

Ebből a fájdalmas életből,csak egy fájdalmas lépéssel tudsz kilépni!Hagyd ott a srácot!Ne nézd végig,ahogy lassan megölik a drogok!Ne engedd,hogy magával rántson!Lépj egy nagyon a helyes útra!Az lenne a legjobb,ha visszamennél a szüleidhez és folytatnád az ÉLETET!Ne a halált válaszd,ahhoz még fiatal vagy,tönkre mész a fiú mellett!

21 l

Láttad már a Titok c. filmet?

Az én életem és a családomét megváltoztatta.

Semmi "hókusz pókusz".

[link]

Hiszem, hogy sikerül!

Csak akarnod kell!