Egyetemisták, főiskolások! Mennyiben támogat titeket a családátok a tanulmányaitokban és mik a terveitek a suli elvégzése utáni 10 évre?

Ugyan én egy éve végeztem de attól még hátha hasznos a válaszom.

Ha anyagi támogatásra is gondolsz, akkor úgy nem támogattak, viszont ha megzsorúltam kisegítettek. Erkölcsileg mindketten próbáltak, viszont anyukámnak nehezebben ment, sokszor sok mindent nem értett, és nem is akart megérteni.

Jogász szakon végeztem.

A terveimről: Jelenleg egy nagyon magas szintű helyen dolgozom jogászként, szerencsém volt. Egyetem után azonnal férjhez mentem, lassan gyereket is szeretnénk.

Nekem/nekünk nagyon bejött az élet, nincs semmi okom panaszkodni.

Nos, én nekem még van 1 évem hátra (gépészmérnök), de a válaszom a kérdésedre

A szüleim anyagi segítségével (ők dolgoznak, és hitelt vettek fel, hogy az egyetemet tudjam fizetni) hogy Angliában tanulhassak.

Mivel eleve kijöttünk, így ott élek velük, és bár van part time munkám, de pénzt semmiért nem kérnek. Azt mondják, hogy tegyem félre amit keresek, mert egyszer jól fog jönni nekem.

A tanulásban csak a nevelőapám tud segíteni, anyum nem.. A későbbi terveimet mindig támogatják, még akkor is ha úgy döntök, más országban akarom kamatozni a tudásomat. Csak 1 dolgot kértek. Ha már több ezer fontot kell X évig fizetniük, tanuljak rendesen, és diplomázzak le.

Megígértem nekik, és tartom is a szavam. Tanulok..

Biológusnak tanulok az ELTE-n.

Anyukám támogat, bár többször mondta már, hogy inkább hagyjam abba, mert látja mennyit szenvedek a rengeteg zh és vizsga között és azt mondja, így nem éri meg.

Lehet, hogy neki van igaza, tekintve, hogy biológusként nem egy leányálom elhelyezkedni, de én mégis kitartok. Apukám nem nagyon szól bele, mit csinálok...

Anyagilag nem igazán támogat egyikük sem, kapok ösztöndíjat, amiből fedezni tudom a saját költségeimet(bérlet, táncórák-otthon lakom ezért csak ennyi a kiadásom) és néha beleadok a számlákba, vagy kifizetem anyukám helyett azt, amit kinéz magának(ruhák, cipők).

Egyetem után...nagyon bizonytalan még az egész, eleve azt sem tudom, a biológia melyik területe érdekel igazán.

Szeretnék valahogy párhuzamosan elvégezni egy cukrász tanfolyamot is, mivel imádok sütni és lehet, hogy inkább ezen a területen helyezkednék el, de diplomát mindenképpen szeretnék, ezért nem opció, hogy most teljességében átváltsak a cukrászkodásra, anyukám ebben is támogat, azt mondja az a fontos neki, hogy boldog legyek.

3 éve végeztem 2 ritka nyelvi szakon az ELTÉ-n. A szakokat nem szeretném megnevezni, túl személyes lenne.

A családom maximálisan támogatott, egy barátnőmmel laktunk albérletben, a szüleim fizették a rám eső részt és zsebpénzt is kaptam. Szünetekben diákmunkáztam (változó, hogy hol, irodától pénztárosig mindent), ez lett a spórolt pénzem.

Külföld volt a tervem mindig is, miután kézhez kaptam a diplomámat 2 hónapra rá már nem Magyarországon éltem.

Itt kint végeztem szakirányú felsőfokú továbbképzést gyakornoki állással, most idegennyelvi logisztikai managerként dolgozom, nagyon jó fizetéssel. A későbbiekben még szóba jöhet továbbképzés vagy még egy egyetem, ha esélyt látok az előrelépésre. Egyelőre házépítés van tervben.

"Jelenleg egy nagyon magas szintű helyen dolgozom jogászként, szerencsém volt"

Magyarul ismerősöd berakott, ami nem zavar, de nevezzük már nevén a gyereket.

Persze tudom, téged nem, hanem egész egyszerűen már 23 évesen olyan szakmai tudással, tapasztalattal rendelkeztél, hogy Magyar Gyuritól kezdve Polt Petiig( mert te már csak így hívod őket), mindenki téged hív fel, hogy adjál már tanácsot nekik egy ügyben..

Persze-persze...

Kedves 7-es!

Summa Cum Laude diplomám lett, amit magamnak értem el! Úgy, hogy végig dolgoztam az egyetemmellett! A szerencsém epdig anyiból állt, hogy pont hírdettekköztársaság ösztöndíjat amire csak frissen végzettként lehetett jelentkezni. Augusztusban lejárt az egy éves ösztöndíjjam, az egyik kolleganőm elment szülni, így felvettek a helyére. Igen szerencsém volt, hogy időben jól jöttek össze a dolgaim. Illetve szerencsém volt azért is, mert a rengeteg jelentkező közül, akik közül biztosan még sokan alkalmasak voltak a feladatra, én voltam a szimpatikus, én kaptam meg az ösztöndíjat.

Bár nem hiszem, hogy bármilyen magyarázattal tartozom neked. Maúgy meg irtó nagy tévedésben vagy, mert nem azokkal az emberekkel dolgozom együtt akiket megneveztél.