Összeköltöznétek a párotokkal úgy, hogy egyetemisták vagytok és ő tartana el titeket?

Hát...szerintem a szerelem sok mindenre képes. Mi nem is bírtuk volna egymás nélkül.

Mondjuk mi mindketten egyetemisták vagyunk. Én ösztöndíjból és diákhitelből élek (mert a szüleim nem tudnak támogatni), a párom pedig szintén ösztöndíjakból, meg néha bedolgozik programozóként. Volt hogy ezzel nagyon sokat keresett és tulajdonképpen Ő tartott el.

Az utóbbi 2 évben nekem van több jövedelmem. Mivel most már kicsibe vállalkozgatok :)

Szerintem, ha valaki szereti a másikat, ez nem lehet sem probléma sem akadály...

Nem!

Én megtettem, sajnos, egy idő után elkezdte felhánytorgatni, hogy ő tart el.

Először nem mondta nyíltan, csak sóhajtozott, hogy nehéz így, aztán gyorsan eljutottunk az "eltartott ingyenélőig".

Ha rám hallgatsz, ne tedd!!!!!

Ez a helyzet ki tud készíteni, és aztán tanulni sem lesz erőd!

Előbb fejezd be a sulit!

Én a másik oldalon vagyok. Jövőtől én dolgozom, a párom nem. És egy plussz ráadás: én vagyok a lány...

Mi 5 éve együtt vagyunk, ami azért elég nagy biztosíték számunkra, ismerjük egymást és tényleg mondhatom, hogy feltétel nélkül szeretjük egymást...Én egyelőre csak alapképzést végeztem, mesterképzést majd jövőtől szeretnék. Már nincs mire várjunk még 3 évet, mire végre a párom is tud munkát keresni...Orvosira jár, jövőtől délelőtt gyakorlat délután meg kurzus-elmélet...Mégis mikor dolgozzon? Éjjel?! Én azon a véleményen vagyok, hogy egy ilyen kapcsolatba már ez belefér. Túl régóta vagyunk együtt, túl sok mindent megéltünk már ahhoz, hogy én bármilyen anyagi dolgot a fejéhez vágjak...Lehet, hogy nekem lesz pénzem, de az ugyanannyira az Ő pénze is lesz, mint az enyém. Ezt kettőnkért teszem és persze magamért. Én mellette vagyok boldog, nem akarok még éveket várni, csak a hülye anyagiak miatt. Én biztos nem fogom ezt felhánytorgatni neki. Ha felhánytorgatnám, jogosan lenne megsértődve, hiszen mindez az én döntésem volt, Ő NEM kérte és szinte nem is akart belemenni. De jobb lesz így. Évek múlva meg az orvosi fizetéséből kárpótolhatja a családját :)

22-L

Az előzött vagyok...(a 22-L)

Nem értem, hogy lehet ilyen szavakat használni "eltartott"...annyira negatív, annyira elutasító, annyira semmitmondó...

Szerintem vannak helyzetek, amikor ez rednebn van. Persze nyílván kellemetlen a nem kereső félnek, de egy komoly, kiegyensúlyozott kapcsolat pontosan erről szól: Segíteni a másiknak...EGYÜTT lenni...komolyan nem értem...ha szeret a másik akkor szívesen adja, nem vagy "eltartott". Ennél már csak az durvább, amikor egy kismamát neveztek "eltartottnak", aki otthon van a gyerekével. Nézzetek kicsit magatokba, a kapcsolatotokba...:-S elég nagy baj, hogy így láttok...mondjuk az már nem az én bajom...