Miért mindig azok okoskodnak, akiknek a legkönnyebb az élete?
Sokszor tapasztalom az ismerősi körömben vagy különböző netes fórumokon, hogy álladóan azok az emberek akarják megmondani a "tutit", akik tulajdonképpen nulla élettapasztalattal rendelkeznek vagy minden szépen a fenekük alá van tolva.
Ha itt valaki például megkérdezi, miért kell 22-23 évesen gyereket vállalni a semmire, akkor biztosan megjelenik néhány emberke, aki majd elmeséli, hogy bezzeg neki ennyi idős korára már saját lakása, diplomája, gyereke meg vállalkozása van, és nem igaz, hogy mások nem képesek ugyanezt megteremteni maguknak - aztán ugye mindig csak a végén derül ki, hogy mindezt mondjuk a szülők vagy a gazdag párja finanszírozta.
Persze, ez csak egy kérdés volt a sok közül, hiszen napi szinten szoktam itt olvasgatni ezeket a "bezzeg én"-típusú válaszokat, ahol a kommentelők csak hosszas nyaggatás után hajlandóak beismerni, hogy a javaikat egyébkét egyáltalán nem maguknak köszönhetik, hanem - mint említettem - a pénzes háttérnek. Ahogy említettem, élőben is állandóan ezzel találkozom, mindig azok panaszkodnak az életről vagy tukmálják a tanácsaikat, akiknek például még soha az életben nem kellett semmiért megdolgozniuk (mondjuk gazdag egyetemista társak), sosem kellett semmiben hiányt szenvedniük, soha nem kellett nemet mondaniuk valamire.
Komolyan mondom, hogy nem értem...
miért gondolja mindenki, hogy akinek anyagi biztonsága van annak könnyű az élete?
(viszont igazad van, hogy azoknak a válaszadóknak semmi értelme a válaszaiknak, hiszen, igen, nekik volt keresetük 22-23 évesen és diplomájuk, és lakásuk, de ők nem a semmire váallták a gyereküket...az pedig itt már nem volt kérdés, hogy a másik hogy érhette volna el ugyanazt a szintet, meg, hogy elérhette volna-e, hanem a kész tény...semmire minek vállalta a gyereket...)
Lehet azért mert ők megoldották már ugyan azt a gondot sikeresen.
Én sem értem azokat akik 22-23.évesen a semmire szülnek. Nem kell hozzá saját lakás de azért az anyának minimum a gyed járjon 2 évig ne a gyes ami semmire sem elég, hogy lehessen siránkozni. Ehhez meg csak 1.jobb esetben 1.5 munka kell ami nem nagy dolog, annyit nyugodtan várhat egy 23éves is.
Nézd! Ha valaki idejön és leírja,hogy babát akar, de igazából 22 éves, még nem is dolgozott és az anyósáéknál laknának majd, akkor én erre bizony azt írom, hogy mi a francnak még az a gyerek!
És igen én is gazdag szülők gyereke vagyok! De, én elvégeztem szépen a kis iskolámat, elmentem dolgozni, mielőtt szültem. Holott megtehettem volna,hogy szülök mondjuk rögtön az esküvő után, mert a férjem fizujából bőven meglennénk, de nem akartam,hogy ne legyen GYED-em.
Meg próbáltam belegondolni, hogy mi van,ha valami beüt és meghal a férjem, vagy elválunk stb. Tudnom kell egyedül is eltartani a gyerekem! Hiába volt pénzünk, engem így neveltek! Hogy legyek felelősségteljes.
És nem akarom,hogy mondjuk 35 évesen a gazdag apám tartson el engem,meg a gyerekem!
mert nekik valamitől könnyebb az életük. valamit csak jól csinálnak. lehet h pont attól könnyebb, mert nem szültek a semmire érettségi után, hanem megalapozták azt.
ha a szülők segítettek az bizony szép dolog, de jó eséllyel ők sem a fáról szedték a lakás árát, hanem megdolgoztak érte korábban.
nekem is a popóm alá lett tolva a kecó, és már tökömön jön ki a sok irigykedő. biztos nagyon arcátlan voltam h elfogadtam és nem mártírkodom végig az életem, h de xar nekem albit meg hitelt fizetni...
ettől még ezt a lakást fenn kell tartani, enni és ruházkodni is kell valamiből, és félretenni a gyerekre, későbbi célokra.
egyébként főleg azok szülnek 20-22 évesen, akiknek semmilyen más értelmes céljuk nincs az életben, és legalább ezt az egyet érdemként könyvelhetik el, hogy ők már anyák.
mert aki kicsit is nyitott a világra, az előbb tapasztalatot gyűjt, tanul, utazik, igazi társat keres, nem pedig az első szembejövőnek pottyant le néhány utódot és sír, h nincs miből eltartani.
Utolsó teljesen egyet értek veled.
"ha a szülők segítettek az bizony szép dolog, de jó eséllyel ők sem a fáról szedték a lakás árát"
Ez is mennyire igaz pl ha a nagyszülőktől megörökli a lakást, akkor ne ő de a nagyszülő sem a két szép szeméért kapta a lakást hanem egy élete munkája.
mások a szüleiknek köszönhetik, h nem kaptak semmit. mert ha már az ember gyereket vállal, akkor úgy vélem illik valami útravalót adni neki az életben. mi sem Audival jártunk, és nem 50millás kecóban éltünk a Rózsadombon gyerekkoromban.
nem szeretnék komolyabban, konkrétabban belemenni a dologba, de ha az ember egy szerény 10 ezres megtakarítás nyit mikor megszületik a gyereke, akkor legalább egy fél lakás árát össze tudja hozni neki felnőttkorára. persze csak akkor ha a szülő sem a semmire csinálja azt a csóri kölyköt, hanem tanul, és tesz érte, h legyen miből félretenni.
ellenben ha lumpenproli módon gondolkodik, és azt a 10est inkább vackokra költi "csak hogy a gyereknek mindene meglegyen", akkor magára vessen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!