Miért utálom ennyire a gyerekeket?

Sztem a 10-es önmagát minősítette. Ezek után ki is a rohadt dög?

De nem kell meglepődni, csak a szokásos Gyakori-szint.. Le is lépek innét végleg. :D

Én nem utálom őket, de nem is vagyok oda értük. Pontosabban: amikor aranyosak, kedvesek, akkor szeretem őket - mint, ahogy minden más embert is, mikor ilyenek. :)

De, ha nyafognak, ordítanak, hisztiznek... azt rühellem!

Ma reggel a buszon hajnali negyed hattól kezdve egész hatig hallgattuk, ahogy ordított, és káromkodva szidta az anyját egy kb. 8-9 éves kislány. (Nem is olyan kicsi már...) Valami autista lehetett szegény, vagy nem tudom, de roppantmód idegesített mindenkit. Főleg reggel, mikor még fáradtan kóvályog mindenki, max. zenét hallgatna, de így azt sem lehet...

Nem tehetek róla, nő létemre én erre nem tudom azt mondani, hogy jajj, de édes...

10-eske, tőled se kérte senki, hogy ócsárolj és minősíts valakit pusztán azért, mert veled ellentétben nem folyik le a székről egy gyerektől. Nem azt mondta, hogy óvodában lövöldözik gázpisztollyal, hanem kíváncsi az érzései okára. Ennyi. Rettentő szűk látókörűnek és rosszindulatúnak kell lenni ahhoz, hogy egy ilyen választ kiböfögj a nagyvilágba, mikor nyilvánvaló, hogy voltak előzményei annak, hogy ellenérzései támadtak a gyerekekkel kapcsolatban.

U.i.: megnyugodhatsz, válaszoltam a kérdésre is. Méghozzá Érdemben. (Úgy, ahogy neked nem sikerült)

Figyelj, én is rühellem a kisgyerekeket. De nem mintha bajom lenne velük, egészen egyszerűen csak azért , mert irigy vagyok rájuk. Pl. amikor az 1 éves gyerek a négygombócos fagyit visszaköpi, az apám pedig két gombócosat is alig tud (v)enni.

Ja, és igen, ahogy olvasgattam a neten, szociopata vagyok.

Hát most mit mondjak?Most előadhatnám a monológot a gyerekek szépségeiről, aranyosságáról mivel 2 gyermekes anyuka vagyok.DE!!Tudod mi van??Sajnos az összes gyereket utálom amelyik nem az enyém!!!Ez szülésem előtt is így volt..de én nem aggódtam, tudtam hogy a sajátom az a sajátom, és imádni fogom..így is lett.Játszótéren anyukáknak felveszem az álmosolyt.Nem igazán beszélgetek.Ez van..De még mindig idegesít más gyerekének a sírása..az ha látok egy elkényeztetett kis kölyköt..

Magyarul, azért mert másét nem szereted, attól még a magadét szeretheted!!Itt vagyok én az élő példa.