Mennyit segítettek a szüleid, hogy lakáshoz juss? Mikor?
válasza:
válasza:Semmit, pedig tehették volna, amíg otthon voltam, lenyúlták a fizum is.
Aztán a mamától örököltem egy pici kérót, kifizettem a negyed részét nagybátyámnak. Aztán eladtam + kölcsön és vettem egfy csinos kérót.
Röviden :)
válasza: válasza: válasza:sajnálom, hogy sokan vannak ilyen helyzetben...
nekem csak egy gyerekem lesz, de biztos hogy neki is fogok venni lakást... nem bírnám végignézi, ahogy kidolgozza a belét, hogy saját lakáshoz jusson... vagy hogy az albérletre dobja ki a pénzét....
nálunk ez valami családi hagyomány lehet :)
de valahogy érthetetlen számomra, hogy az ember megszül egy gyereket, és nem gondoskodik a jövője egyik legfontosabb alappiléréről...
válasza:Úgy vettem észre, hogy az "öregek" (50 felettiekre gondolok) egyszerűen sz*nak arra, hogy a gyerekeik hol tengődnek. Szüleim szerint _dolgozzanak normálisan_ és akkor meg tudnak mindent venni. Szertitnem ez nevetséges...mintha a holdon élnének. Anyáméktól soha egy fityinget nem kaptam és sem és öcsém sem (pedig van egy csomó földjük és évente pármillió bejön nekik belőle a fizetésükön kívül, simán magukra költik).
Az idősebbek könnyen beszélnek, mert szinte egynek sincs kölcsöne, mi, fiatalok fizetjük az ők fene nagy jólétüket.
Ez van.
válasza: válasza:Nekem sem segitettek a szuleim nem azert mert nem akartak hanem anyagilag nem tudtak. Apum koran meghalt 16 eves voltam tesom meg 11 eves. onnantol anya nevelt egy fizetesen. Mindenunk megvolt, anya becsuletesen kitanitatott bennunket maganiskola, nyelvorak stb, de sjanos lakas es kocsira mar nem futotta.
en kulfodlre mentem most mar tobb mint 8 eve, es itt kulhonban kehetosegem volt 2.5 ev utan nem is kicsi hazat venni. azota anyumekat is kihozattam ide. ferjhez mentem es a parommal vettunk egy kozos telket amire epitkezunk, igy fiztejuk a telekre es a hazra is a hitelt.
Nemreg suzletett kislanyunk es h a jovojet biztositjuk igy minden honapbna 100 dollart kulonitunk el, szulinap es karacsonykor meg 200-at. evvel tamogatjuk ha nem is egy lakasra valo de egy jo alapos onresz osszegyulik.
Itt konnyebb a hazvasarlas mint odahaza, ha dolgozik az ember akkor van ra lehetosege, ha osszehuzza magat 1-2 evig mig az onreszt sporolja. a hitelt meg lehet fizetni, a lenyeg nem kell tulvallani magunkat.
Kíváncsi voltam, hol mi a helyzet. A régebbi baráti köröm olyan, hogy alájuk raktak a szülők sokmindent, nekem nem segítenek, pedig tudnának, a régebbi baráti köröm meg nem érti, mi a problémám. Itt sajnos öcsém volt a kedvenc, őt elkényeztették, de ő az, aki lógatja a lábát, nekem meg 3 felé kéne szakadnom.
Anyu falun nőtt fel, és bár oda nem vágyik vissza, nem szeret panelban élni. Láttam viszonylag olcsó lakást, kis udvarral, én vállalnám a fizetnivaló nagy részét, sőt, nekik is visszafizetném, amit besegítenek, anyu lelkes is volt, még azt is mondta, hogy eladnánk a panelt, és ők is néznének hasonlót, aztán dolgozni mentem, öcsém hazajött valamikor, apám hazajött utána valamikor, mire én végeztem a munkával, anyut már felbosszantották.
Apám egyszerűen úgy viselkedik, ha lakásról van szó, mint ha én nem is lennék a gyereke. Tudom, öcsém alá lakást fog adni, és nem is irigylem öcsémtől, mert tudom, hogy nehéz lesz neki, ha majd eljön az idő, amikor már nem számíthat ilyen égből pottyant dolgokra. De rosszul esik, és nem tudom hova tenni, hogy miért érek kevesebbet, annak ellenére, hogy többet segítek.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!