A férjem megcsalt a húgommal. Nem tudom, mit tegyek?
Tizenöt éve vagyok férjnél, mindketten negyven fölött vagyunk, két gyermekkel. Boldog házasságban éltünk a férjemmel, a kisebb-nagyobb nézeteltéréseken kívül nem voltak konfliktusaink, szerettük, támogattuk egymást mindenben.
Egészen addig fel sem tűnt semmi, amíg a vidéki tárgyalások, az egyre gyakoribb kimaradások rendszeressé nem váltak. Igazából még akkor sem gyanakodtam, nem vontam kérdőre, mert maximálisan megbíztam benne. Aztán nem volt kedve házaséletet élni, mindig arra hivatkozott, hogy fáradt, nincs kedve. Itt már erős volt a gyanúm, hogy van egy harmadik személy a kapcsolatunkban, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy ez a húgom. Soha nem szimpatizáltak egymással (sőt, a húgom már az esküvő előtt kijelentette, hogy ki nem állhatja a férjemet), így még nagyobb sokként ért, amikor egy családi születésnapon, a szüleim vendégszobájában (a ház legeldugottabb pontján van) rájuk nyitottam csókolózás közben. Nem tudom, melyikünk döbbent le jobban, de sem én, sem ők nem jutottak szóhoz. A húgom akkor elrohant, azóta (lassan egy hónapja) nem is hallottam felőle, de őszintén szólva, nem is vagyok rá kíváncsi. A férjem esküdözik, hogy csak egyszeri alkalom volt, hogy engem, minket szeret, nem akar elveszíteni. Én már rá se bírok nézni, undorító, amit tettek, amit tett a családjával. Csak a gyerekeket féltem, mert ők rajongásig szeretik az apjukat. Egyelőre nem tudnak semmiről, és nem is tudom, mit csináljak. A szüleim mindig arra tanítottak, hogy le kell nyelni a dolgokat, elnézni a botlást, de nekem ez nem megy. Maradjak vele, és éljük le az elkövetkező 10-20-30 évet boldogtalanul, egymást utálva, vagy költözzek el a gyerekekkel együtt, és kezdjek mindent a legelejéről, egyedül?
válasza:
válasza: válasza: válasza:Szerintem nem kell minden lenyelni, mert az téged betegít meg majd. Én eléggé megbocsátó típus vagyok, de a megcsalást nem viselem el, még ha meg is bocsátanék, nem maradnék azzal a férfival, aki így a kapcsolatunkat ölte meg.
Én biztosan elválnék, de ez én vagyok, mert nekem egyedül lenni sem olyan tragédia, mert vagy egy jó házasságom legyen, vagy semmilyen. Ha jó házasságom nem lehet, mert megcsalás történt, akkor én válnék. A gyerekeknek nem kell ecsetelni a dolgokat, elég annyit mondani, hogy hűtlenség történt, de nem kell az apjuk ellen hergelni őket, mint apa azért nem lett hűtlen hozzájuk, csak hozzád, mint férj.
válasza: válasza:na hát minek neked ellenség, mikor ilyen emberekkel vagy körülvéve...:(
elég amatőrök, hogy anyádéknál elvonultak és azt hitték senki nem fog rájönni...
A férjed elmondta legalább, hogy miért éppen a húgod szájába sikerült dugni a nyelét?
válasza: válasza:Ezt nem szabad lenyelni.
Én először megkeresném a tesómat, jól megtépném és beolvasnék neki. Ez volt a leggerinctelenebb, főleg hogy nem vállalta el, a legkönnyebb út hogy felszívódok.
A férjedben meg már soha nem tudsz bízni.
válasza:Úhh, ez nagyon kemény....
Szerintem először le kell, hogy nyugodj, mert csak tiszta, higgadt fejjel lehet átgondolni ezt az egészet.
Mindenekelőtt meg kell beszélnetek a férjeddel mindezt. Adjon magyarázatot a történtekre, ŐSZINTÉN.
Mégiscsak egy család vagytok már 15 éve, gyerekeitek vannak, a problémákat meg kell oldani, nem pedig elmenekülni.
Tudom, hogy megosztó leszek, DE! A megcsalásnak, főleg ha ennyi év házasság után történt, oka van. Oka kell, hogy legyen. Esetleg otthon nem volt rendben valami? Ezt is tisztázni kell.
Én biztos nem vetném el a megbocsátás lehetőségét. A gyerek előtt még azonnali válás lett volna, de amikor család van, meg kell beszélni és meg kell oldani a problémákat.
A helyedben szerintem azt tenném (feltéve, ha a férj teljes megbánást mutat, és tényleg csak egyszeri alkalom volt) hogy költözzünk külön, és hódítson meg újra. Bizonyítsa be, hogy tényleg engem szeret, és a gyerekeket, és valóban megbánta a megcsalást.
Sajnos az ember gyarló, követhet el hibákat.
Egyébként nagyon sajnálom, óriási baklövést követett el a férjed, a húgodra pedig nincsenek szavak.... :-(
válasza:Én nem bírnék vele maradni.
A húggal sem beszélnék többet,galád,hamis úgy,ahogy van,még hogy nem szimpatizált a férjeddel.Még az is lehet,ha már ennyire hamis,hogy kijelentette,hogy nem bírja a férjedet,hogy igazából irigyelt téged és ő kezdett ki vele.
Én bizonyos ideig biztos szétmennék a férjtől is,aztán ismerek olyanokat,akik újra összejöttek,de szerintem az ideiglenes szakításnak kötelező lennie,mert különben azt hiszi,akkor veled bármit megtehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!