Mit tennétek a helyemben?

Én a kapcsolatba belemennék, ha úgy érzem, a férfi komolyan tudja, hogy mit vállal. De azt egyelőre nem engedném, hogy a nevére vegye. Ezzel a születendő gyerekemet is védeném, meg őt magát is.

Mert ki tudja, mi lesz később? Ez még nagyon friss kapcsolat egy ilyen súlyú döntéshez! A férfinak is tudnia kell, ha egyszer a nevére veszi a gyereket, onnantól gyerektartást is kell fizetnie utána, ha szétmentek. Teljes jogú apjának fogja a jogrendszer tekinteni, hiába nem vérszerinti, nem tud ezzel érvelni majd.

Megnézném, így elköteleződések nélkül hová fejlődik a kapcsolat. Ha már eltelt 1-2 év, és még mindig komolyak a szándékai, akkor mennék bele, hogy örökbe fogadja a kicsit!

Nem értem, miért baj, ha egy ideig nem szerepel apa a gyereknél? Már nem 1900-at írunk, nincs megbélyegzés, hogy a kicsi törvénytelen!

Miért, a gyerek előtt miért akarsz hazudni? Hidd el, ha pici korától tudatosítva van benne a helyzet, nem lesz baja az igazságtól, és azt fogja apjának tekinteni, aki neveli!

Szégyenkezel a gyerek miatt? Könyörgöm, hol élünk? Már nem olyan kort élünk, mikor megbélyegezik a kicsit, hogy törvénytelen.

De a kicsivel is kitolhatsz így, ha mégsem alakulnak jól a dolgok, mert akkor a most még buzgó apajelölt nem akarja majd látogatni, és mélységesen megbánja a döntését. Így lesz két apja, aki elhagyta... Az jobb?