Mit tegyek a húgommal, hogy kicsit észhez térjen?

A húgom lassan 16 éves lesz. Régebben nagyon jól kijöttünk,a legjobb barátnők voltunk,mindig mindent megbeszéltünk. Aztán úgy egy éve összejött ezzel a mostani pasijával,akivel hú de jól megértik egymást. Ami persze tök jó,nagyon örülök neki,hogy végre talált valakit,aki stabil(nak tűnik??),mert amúgy is egy nagy szerelmes típus. Csak hogy amikor összejöttek ezzel a sráccal,onnantól kezdve kb az összes kapcsolata leépült. Mármint barátnői már nemigazán vannak,csak egy-egy beszélgetésre,elég ritkán. Azt leszámítva,hogy nem túl gyakran alszanak együtt a sráccal,sülve-főve együtt vannak. Engem is teljesen " elhanyagol",ami amúgy annyira nem zavar,mert élje csak a saját életét,de féltem,hogy mi lesz így vele. Hogyha másokkal is úgy kezdett el viselkedni,mint velem. Nehezíti a helyzetet,hogy a szüleink elváltak és külön élünk,ő apukánkkal,én anyukánkkal. Mostanában,ha átmegyek hétvégén,szinte soha nincs ott,mert mindig pasizik. Szólok neki,hogy jövök,akkor is elmegy,mert jaj már megbeszélte. Oké,túl teszem magam rajta, de neki az utóbbi időben tényleg nincs más élete,mint ez a srác. Volt egy nehéz időszakuk,a húgom még 15!! sem volt,mikor abortusza volt,ott aztán megfogadták,hogy mostantól jóban-rosszban stb.

Én tényleg nagyon örülök,hogy van neki egy ilyen srác,de a sráctól meg megtudtam,hogy azért elég sokat veszekednek, ráadásul elég gyakran felmerül a szakítás téma is. Féltem a húgomat,hogy ha egyszer szakítanak,ki lesz ott mellette? Én igyekezni fogok,ha így alakul,de nekem meg ott van az egyetem,így max hétvégén érek rá pár órára.

Hogyan nyissam fel a szemét? Vagy szerintetek normális ez ennyi idős korban,és túl aggódom az egészet? Bocsi,hogy kicsit zavaros lett az egész,de nagyon aggódom érte.Köszi a válaszokat! 21/L