Vajon helyrehozható még a házasságunk? (Teljesen el vagyok keseredve. )
A helyzet az (picit hosszú leszek), hogy fiatalok vagyunk. Mindketten 22 évesek. 20 évesen házasodtunk, előtte már 3 éve együtt jártunk. Nem titok, a baba miatt házasodtunk elsődlegesen, de ettől függetlenül is szerettük egymást, jó páros voltunk...Egészen fél évvel ezelőttig.
Fél éve állandó problémáink vannak. Előtte is voltak, de mostanában azt kell, hogy mondjam nincs jó időszaka a kapcsolatunknak. Érzem, hogy a Párom eltávolodott tőlem és akárhogyan próbálom helyrehozni, nincs eredménye. Régebben is voltak vitáink, elég viharos kapcsolatunk volt, de mindig szerettük egymást, hűségesek voltunk.
Sokszor megfogalmazódott bennem, hogy elhagyom mert másra van szükségem és eddig még talán örültem volna neki ha lelépek a kicsivel és magam mögött hagyom... De most érzem csak, hogy fáj, hogy ennyire tönkrement a kapcsolatunk... Én azt látom rossz Neki, hogy korlátozni próbálom, sokmindenbe beleszólok, például, hogy ha elmegy szórakozni miért megy, mennyit iszik...Nem szeretem, hogy eljár. Viszont elnéztem nagyon sokáig, hogy nem dolgozott (nem önhibájából) helyette én dolgoztam, csináltam a sulit, plusz a kicsi, a háztartás...stb. Sokszor kiakadtam ha egész nap azt láttam csak henyél... Emiatt rengeteg vitánk volt!
Most kapott egy új munkahelyet, új csapat, új légkör azóta meg pláne azt érzem mintha nem lenne már szüksége rám...Nincsen senkije, ez biztos. Mindig időre hazaér, sőt általában ha megyek a kicsiért a bölcsibe mikor végez elé megyünk... Csak egyszerűen teljesen elhidegült, látom rajta, hogy totál lekezelő, flegma, hogy nem vágyik a társaságomra. Én nem akarom Őt elhagyni mert szeretem... Nagyon rossz ez így. Beszélni nem igazán sikerült erről, sokat nyúztam vele, hogy szeret -e még, akarja -e még a kapcsolatot, amire mindig azt válaszolta, hogy szeret...De mégsem ezt látom. Nem tudom mit tegyek csak azt tudom, hogy tanácstalan vagyok! Jól esne egy pár bátorító szó! :)
Az a baj, hogy nem sok bátorítót tudok mondani, tekintve, hogy a férjed se nagyon töri magát, ahogy elnézem.
Nyilván korábban jött a baba, mint vártátok, és bármilyen mézesmázas maszlag van a gyerekvállalás köré kerítve, nagyon megviseli a kapcsolatokat. Főleg azokat, amik előtte is viharosak voltak(a szerelem ilyenkor nem mérvadó. Sok a szerelmes pár, de mégis relatíve kevés a stabilan boldog kapcsolat, ahol nincsenek heves viták, kirohanások, balhék.)
Mégis azt javaslom, hogy próbálj meg beszélni vele. És igen, vesd fel a válás lehetőségét is, egyrészt, mert ez tényleg benne van a pakliban, másrészt talán akkor észbekap, hogy itt bizony változtatni kell. Egy nyugodt időpontot keress, amikor van pár órátok tisztán egymásra, kérd meg, hogy ha ér valamit neki ez a kapcsolat, akkor legalább hallgasson meg, és reagáljon valamit. Fél éve tartó mélyrepülések nem szoktak maguktól helyrejönni, muszáj kiveséznetek, hogy hányadán is álltok.
saját tapasztalat, és ismerősi tapasztalat is, hogy a férfi ember inkább flegma, mint megbeszélő. Mintha valami nagy dolog lenne bármit is megbeszélni. Ők sosem lesznek olyan lelkizősek mint a nők :-(
Mondjuk vannak olyanok, akik a nőket tenyerükön hordják, de állitom Neked, (kivétel persze biztos itt is van) hogy azoknak meg olyan természetes, hogy nem is becsülik meg. :-(
Hát próbáld meg ne korlátozni. Én is morogtam, morgok a cigiért, sörért, de értelme 0!!!
Zsarolni sem érdemes. Itt nem lehet tanácsot adni!!!!!
Az embernek magának kell végiggondolni, hogy mi volt jó, és mitől romolhatott el?
Épp ma beszélgettem a férjemmel, hogy egy kapcsolat elején ugye én itt, ő ott, együtt vagyunk x óráig, addig csak MI vagyunk. és minden happy. aztán jön a közös élet, ahová az ember lerakja az egyéniségét, tulajdonságait, gondjait, elképzeléseit a nap 24 órájára. Na innentől kezdve mulik lassan a varázs. NIncs recept egy jó kapcsolatra, és nincs az elromlott javitására sem.
A válás lehet, hogy jó ötlet, de ha az emberben megmarad a szeretet, akkor az az érzés Veled fog élni válás után is, és nagyon-nagyon fog gyötörni. SŐT!!! Majd jönnek a miértek, és a spekulálás, hogy mit rontottam el???? Holott lehet, hogy a másik fél a ludas.
Nehéz a jó döntést meghozni :-)
Azért remélem sikerül majd jól dönteni. üdv. Edit
Ne rágd a fülét, a férfiak kevés dolgot utálnak úgy, mint a zsörtölődést.
Ha azt mondja szeret, hidd el, és ne kérdezgesd.
Ha hirtelen lett, az lehet a depressziónak is a kiújulása: van akinél így jelentkezik, meg az örömtelensége is erre utal.
Egy jó szakember kellene, vagy némi családi segítség, ami kihúzhatná a mostani állapotából.
Minden jót nektek! Ez a bibi lassan változik, de egyáltalán nem reménytelen. Menni fog! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!