Mit csináljak, ha elrontottam a családunk életét?

Ezért nem kell öngyilkosnak lenned. Ha el is vesztettél egy csomó pénzt, az sokkal kevesebb lehet, mint egy pesti lakásra való. Nem lett a családod hajléktalan, éheznie sem kell. Lelkiismeret furdalásod lehet, de öngyilkosnak lenni ostobaság lenne.

Szedd össze magad, és dolgozz inkább siránkozás helyett.

Van egy olyan mondás, hogy: életed végén nem azt fogod a legjobban bánni amit megtettél, hanem amit nem tettél meg.

Megpróbáltátok, nem jött be, de majd megoldódik, nem kerültetek az utcára.

Sokkal jobban bánnátok, ha nem próbáltátok volna meg és ott lenne állandóan a "mi lett volna ha".

Koncentrálj arra, amit viszont megtanultatok ez alatt az idő alatt.

Sajnálom. De van ilyen, kudarcok érik az embert, és a legrosszabb a menekülés, mert az nem old meg semmit (na azután lehetne lelkiismeret-furdalás! ha lehetne. Hiszen megoldás van a leírásodban! és nem az, hogy itt hagyod a családot. A múltkor volt egy építészeti kiállítás a japán földrengésről, katasztrófáról és az újjáépítés lehetőségeiről,sajnos már nincs: Újratervezés

[link]

Egyik percről a másikra mindent elvesztettek ezek az emberek. Sokan a szeretteiket. Tárgyaikat. Házaikat.

Még most is papírdobozokban, ideiglenes szállásokon laknak sokan. Japán fontolgatja, hogy egy szigetet vesz- ugyanis nagy terület veszett el, és nincs hol építkezni.

Nem gondolnak olyanra, "bárcsak visszamehetnénk", mert elviszi az életerőt a folytatástól. Dolgoznak, élnek, ahogy tudnak.

az egész éetünk tanulás,

nektek is ez volt.

Régen én sem bírtam semmi hibát megbocsájtani magamnak. De ez hülyeség. Itt az élet, élni kell. Nem vagyunk tökéletesek, ezért nem is minden tettünk tökéletes.

fogadd el, és lépj tovább !