Hogy vehetném rá a szüleimet arra, hogy a barátom ide költözhessen? 17L

Én is korainak tartom az összeköltözést. Ha már te is önálló lennél, akkor oké. De!

Ettől függetlenül gondolj bele: Ha a barátod otthon is függ valakitől, mert tartozást fizet, ugyanez lenne nálatok is, ami azt jelenti, hogy nem tudna kellően beszállni a közösbe. Jó viszony ide vagy oda, nem várhatod el a szüleidtől, hogy eltartsanak egy idegen férfit. A mai világban nagyon nehéz megélni. Ha te tudnál segíteni a barátodnak, akkor rendben. De nincs kereseted, nem tudsz. Mástól pedig nem várhatod.

Én úgy gondolom, ezt neki kellene megoldania. Ahogy előttem már írták is, vannak lehetőségek.

Én nem tartom korainak. Ha akarják, csinálják, ártani nem ártanak vele senkinek és semminek. Vagy jó lesz, vagy tanulnak belőle. Ha csak egy kicsi eszük is van, úgysem cseszik el az életüket.

Ha én lennék a szülő, nem gördítenék akadályt ez elé, sőt esetleg bátorítanám a lányom, hogy ha akarja, próbálja ki, milyen egy háztartást önállóan vezetni, vegyenek ki valahol ketten egy albérletet.

39/F

Szerintem is korai, mondom én ezt, aki 20éves, a vőlegényem 25éves, és 6éve vagyunk együtt. Szüleim megengedik, ha havonta haza jön külföldről itt aludjon/lakjon addig, és ennyi!

Neked is korai még, neked koncentrálni kell a sulira, nem főzni, és mosni kell a párodra, mert nem anyukádnak kellene már ezt akkor ha veled alszik!

De hidd el megoldódik ez, és ti meg boldogok lesztek.

Akkor is meggondolnám, ha már házasok lennétek. Így viszont hogy raknám ki, ha ti szétmentek?

De egy idegen férfit kerülgetni a lakásomban,, mosni, főzni rá is, takarítani utána elég megterhelő lenne az anyukádnak. Azt sem tudni, hogy ő mennyire lenne képes alkalmazkodni a családhoz. A rezsibe és a kajába beszállás is vitákra adhat okot. Ha nem tud egy albérletet fizetni, akkor nem fog tudni beszállni a költségekbe sem. Legalábbis nem annyit, mint amennyi költség van rá.

Csodálnám, ha a szüleid bele mennének ebbe.

Abszurd még a gondolat is.

Az meg végképp, hogy a barátod tudta nélkül akarod megkérdezni a szüleidet.

Belegondoltál, hogy ez milyen kellemetlenül fog esni neki? Akkor is, ha megengednék, akkor is, ha elutasítják a kérést.

Megalázó!

szerintem is kellemetlen lenne a barátodnak, ha ilyet ajánlanál fel. ha folyton kihúzod a kakiból, akkor nem tanulja meg önállóan megoldani az életét. hidd el, aki akar, az el tud költözni otthonról, pláne 25 évesen. van kolesz, olcsó társbérlet, rokonok, barátok.

előbb érettségizz le, aztán hozd fel a szüleidnek a témát. ha bírják a srácot, akkor támogatni fogják a közös albit.

Annyira nincs még rálátásod a dolgokra, és olyan naiv vagy még...

Elsőként a párodnak kéne felvetni, ő valószínűleg közölné veled, hogy "prüntyőkém, édes vagy, mint egy vödör méz, de elég gáz, hogy fateromék tartanak el felnőtt létemre, pláne égne a fejem, hogyha a te őseidnél lenne ugyanez."

De még ha ő benne is lenne, és ezután pl. együtt odaállnátok az ötlettel a szüleid elé, persze pontos pénzügyi és egyéb tervekkel, akkor is sanszos, hogy a szüleid nem igazán mennének bele. Biztos nekik is megvan a maguk gondja, nem kell még másét is a nyakukba varrni. Egy felnőtt kapcsolathoz felnőtt emberek kellenek, ebben a sztoriban pedig max. a szüleid azok egyelőre.

Gondold még át párszor ezt a dolgot több szempontból is, ha még mindig jó ötletnek érzed, akkor pedig a konkrét tervekkel állj oda, és add elő. Tudod nem problémáznál a dolgon, ha nem éreznéd magad is, hogy gyenge lábakon áll az egész. :)