Ilyenkor mit kell tegyek? Kényszeríteni az "apaságra" vagy sem?
Kérlek ne ítéljetek el. Volt egy futókapcsolatom, nem védekeztünk, tudom hogy ez felelőtlenség volt. Terhes lettem, nem voltam képes elvetetni, pedig sokat gondolkodtam rajta. Lehet önző voltam, hogy apa nélkül vállalom, de úgy gondoltam fel tudom nevelni egyedül. 24 éves vagyok, nemrég végeztem levelezőn főiskolát, de már 5 éve dolgozok. 2 éve a nagyszüleimmel élek, egy félig-meddig két generációs házban, nagyjából elszeparáltan, bár nem olyan nagy a részem. Tudom, hogy nem a legideálisabb, de szerintem 1-1,5 évig otthon tudok lenni, utána visszamennék dolgozni, a kisfiam menne bölcsibe (szerencsére van ismerős bölcsis néni így tuti felveszik) Szóval végiggondoltam, nem csupán az érzelmeimre hagyatkoztam. Bár javarészt azért mégiscsak szívvel döntöttem, de nem a "semmibe-semmire" vállalom.
A srácnak természetesen szóltam, én tudom, hogy ő az apa, azt hiszem ő is elhitte. Mondtam neki hogy nem várok tőle semmit, döntsön, bár tudom hogy félig már meghoztam helyette a döntést (hogy ez helyes vagy sem az már mindegy). Pár hete (most vagyok a 20. hétben) azt mondta nem szeretné ezt a gyereket. Én elfogadtam, mikor döntöttem ezzel is számoltam, vagyis ezzel számoltam, aztán max jobb lett volna a helyzet. Utánanéztem jogilag, hogy van fiktív apa stb., ha nem szeretné a gyereket akkor "nem lesz" neki semmilyen formában.
A szüleim erre kiakadtak, hogy hogyan akarom én felnevelni, miért nem kérem a gyerektartást ha már kibújik a felelősség alól. Én nem így látom a helyzetet. Oké ketten hibáztunk, de attól hogy én a baba mellett döntöttem, neki még nem kell. A kisfiamnak majd valahogy elmagyarázom mi miért, hogyan történt. Az anyagiakat pedig megoldom egyedül.
Ti mit gondoltok? Felelőtlen vagyok? A gyerektől veszem el a pénzt? De mitől lenne neki jobb, hogy van egy apja aki nem kíváncsi rá, de fizet mert kötelező? (ha közösen vállaltuk volna házasságba és válás után nem akarna fizetni az persze más lenne)
még egy apró dolog
ott a start számla a gyereknek -- ha meglesz a kicsi és átteszed egy bankhoz akkor az apa is tud befizetni rá ha mégis meggondolja magát
ehhez te nem nyúlhatsz hozzá teljesen a gyereké lesz a pénz
Igen persze más, ha benne vagy ebben a helyzetben! és hidd el akkor is másként fogod látni, ha már meglesz a gyerek!
Ha nem kell a pénz,akkor utalja az apuka egy számlára amit a gyerek nevére nyitsz! De ez a gyereknek jár! Szép gondolat, hogy hagyod kibújni a felelősség alól a pasit! De egy rosszabb pillanatodban (amiből azért nemsokára lesz egy pár) még bánni fogod, hogy futni hagytad. És aztán szépen bepereled!
De a kérdező nem fosztja meg az apától a gyereket. Még ha az apa el is ismerné, az sem jelentene semmit, akkor sem lenne kötelező részt vennie a gyerek életében.
Max lenne egy apja, aki nem kíváncsi rá.
A ferjem mikor megtudta veletlenul 22evessen terhes lettem othagyott minket.Nem oltem meg a gyereket oruot lettem volna hiszen hus a husombol.
Soha nem latta a gyereket nem volt kivancsi ra o meg nem volt kesz az apasagra.nem is fizetett hiaba volt biroi itelet.
Aztan eltelt 19 ev es megkeresett talakozna a gyerekkel A gyerek bemutatott neki most o nem kivancsi ra.
Mit mondtam a gyereknek? Az igazat apad szeretett engem de teged nem mert vallalni gyava volt.amig kicsi volt azt montam neki o szeretetbol lett de apukaja elment mert nem szerettecanyut annyira hogy maradjon Ilyenkor vigasztalt majd o szeret nagyon apu helyett is.
Jo lessz egyutt nektek En soha nem bantam meg a gyereket lett egy okos ugyes foiskolara jaro gyerekem aki szeret engem es ma o ugyanezt tenni amit en az eletet valasztana.Neha kerdi az oks fejet tolem orokolte ugye?
Ma 11:55
Te egy "nagyon okos" tini lehetsz...
Tudod te, mivel jàr egy gyerek?! Az nem csak "megszülöm, oszt babàzok", hanem felelősség!!sok-sok pénz, munka, idő...
de majd egyszer ràjössz:)
Hát Kérdező, remélhetőleg most már magad is látod, hogy az abortuszhoz képest valójában vélhetőleg a nehezebb utat választottad, ha azt teszed, ahogy döntöttél. Készülj fel rá, hogy a következő 2-3 évben a környezeted nagy része ellened fordul, az okoskodástól a nemtelen szidalmakig terjedő skálán, plusz a gyámhatóság is is hosszasan a nyakadra fog telepedni, az ügyintézőtől függően akár el a zsarolgatásig.
Szóval amellett, hogy én a döntéseddel alapvetően nem értek egyet, azért sok erőt kívánok ahhoz, hogy be tudd járni a magad választotta utat.
a 39-es válaszadót ugyan kik pontozták le, amikor amit leírt az úgy van? tényleg képzelt apát tüntetnek fel!!! manapság nincsenek törvénytelen gyermekek...
ennyi rosszindulatú kommentet pedig régen "olvastam"...Kedves Kérdező! inkább hallgass a megérzéseidre, ne ezekre a fröcsögő trollokra, akik úgy gondolják jogukban áll kritizálni mások döntését...
Kedves Kérdező!
Itt mindig mindenért le van oltva az ember.
Ha el akartad volna vetetni, akkor azért.
Ha kérnél gyerektartást egy futó partnertől, akkor azért.
Most, hogy nem kérsz, most meg ezért :)
Szerintem a lehető legkorrektebben jársz el, hiszen a kisbaba megtartása a saját döntésed volt. Ki tudja, tán idővel az apukája is meggondolja magát, és még alakulhat jól is a sztori, hogy a kisfiad életében részt vesz az apukája. Ami biztosan kizárt lenne, ha a "nyakába varrnád" az egészet.
Sok boldogságot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!