Hogyan reagálnátok / kezelnétek a helyzetet ha kiderülne hogy a lányotoknak mentális betegsége van?

"Mellesleg az ország egyik leghíresebb pszichológusa szerint is hisztéria a pánikbetegség"

Neve van neki? És több példát tudsz felhozni? Mert egy embert mindig lehet találni, aki máshogy látja.

történetesen pont a pánikbetegség az egyik legjobban tisztázott biokémiájú betegség, arról van szó, hogy az erre a betegségre hajlamos emberek agyában lévő receptorok túlérzékenyek az agyban normálisan, ingerület-átvivőként szereplő mono-aminokra, adrenalinra, nor-adrenalinra, dopaminra, ezért azután a leghétköznapibb dolgokra is a szélsőséges stressz tüneteivel reagál időnként a szervezetük. (egyik biztos tünete a pánikbetegségnek a koffein-intolerancia pl. amikor az addig rendszeresen kávézó ember egyszer csak szorongásos tünetekkel reagál a kávé-fogyasztásra... aztán ahogy gyógyul, újra nyugodtan kávézgathat reggelente:))

A kezelése is ezen alapul, az extrém stressz tüneteik megszüntető nyugtatók - mint a Xanax vagy a Rivotril - azonnal hatnak, de általában nem szedhetők hosszabb távon a hozzászokás veszélye nélkül, ami nem is baj, lévén ezek tüneti szerek, amelyek azonnal segítenek a panaszokon. Az oki kezelés az antidepresszív gyógyszer, ami viszont az agy biokémiai működését normalizálja, viszont kezdetben (az első nehány hétben) pont túlterheli monoaminokkal az agyat - ezért kell kicsi és fokozatosan növelt adagban adni - tehát az első hetekben az előbb említett tüneti szerek nélkül paradox módon ronthatja az állapotot. Viszont hosszabb távon meg helyreáll tőle a receptorok monoamin-érzékenysége, aztán fél-két év után el lehet hagyni lassan, fokozatosan az antidepresszánst is, és lesz egy egészséges ember - a visszaesés némi veszélyével.

Na, ennyit a fiziológiai oldalról.

Támasza lennék és félteném.

Én is pánikbeteg vagyok, ez a legkönnyebben kezelhető pszichés betegség. A kiváltó okot kell megszüntetni és a beteg tünetmentessé válik. A már kialakult pánikbetegség tehát nem szűnik meg soha, de tünetmentes lehet.

Én gyógyszert már nem szedek, autóbaleset után lettem pánikbeteg. A súlyosbodott kezeletlen pánikbetegség a rossz környezet váltja ki a depressziót a pánikbetegeknél.

Anyu tud a betegségemről és a párom is, mellettem állnak. És mivel munkaképes vagyok nem is szégyenkeznek miattam. De a pánikbetegeknek nyugalom kell biztos jövőkép megértés és szeretet.

Kérdező (#19), azzal együtt, hogy egyetlen választ sem én töröltettem itt (nem szeretem a cenzúrát), tudod, ez azért kényes, mondhatni drámai téma, mert a legtöbb ember, aki az elmúlt évtizedekben esett át pánikbetegségen, nagyon sokat szenvedett az ilyen tévhites-elutasító hozzáállású környezet miatt, én +20 év elmúltán sem tudok más szemmel nézni pl. a saját anyámra, mint a fogolytábor-túlélő a lágerparancsnokra...

Mondjuk ma már ez nem ilyen drámai, ma a szélsőséges elutasítás már bőven kisebbségi vélemény lett, és többségben vannak azok, akik a beteget gyógyítani akarják, és nem úgymond "megnevelni"...