Mit mondtatok szülők a 17 éves anya-lányotoknak, hogy elkerüljétek a konfliktusokat és könnyebben bírkózzon meg a terhekkel?

Tudom,hogy nem ezt várod,de bízom abban ,hogy mi nem kerülünk ilyen helyzetbe .

Nagyon érdekelne,hogy sikerült ilyen helyzetbe kerülnötök?

15-évesen még kislányként esett teherbe,miért nem védekezett,ha már fontos volt szexelni?

Egy csomó dolog ki marad az életéből. Felhőtlen ,gondtalan gyermek és kamaszkort szánok a gyerekeimnek és folyamatosan sulykolom beléjük a védekezés fontosságát,most egy kicsit meg ijedtem. Nem ítélkezek,csak írd le légy szíves ez,hogy alakult így.

Én pszichológusként azt gondolom, hogy elkerülni nem lehet a konfliktusokat. A konfliktusok kamaszkorban rendjén vannak, ahogyan 3 éves korban a dackorszak is.

Viszont megvédhetjük gyermekeinket, a vesztükbe rohanástól, ha adunk nekik a "tarisznyájukba" dolgokat. Mégpedig: felelősségtudatot, értékeket, fontos eszméket és tetteket. Azt gondolom, hogy a gyereket már nagyon pici korától kell ránevelni arra, hogy meglássa az értékeket. És elsősorban a KORÁNAK MEGFLELELŐ értékeket. Vagyis: 15 évesen legyenek fontosak a barátnők, a felhőtlen játékok, séták, szórakozás (keretek között). És akkor itt nem arról lesz szó, hogy nem fantáziálhat fiúkról, nem lehet szerelmes az ő sajátos módján, de tudja a határokat. Tudja azt, hogy 15 évesen mekkora ajándék, ha megfogja a kezét, esetleg megvédi a pályán, hogy ne akasszák el a jégen, ha együtt járhatnak kosáredzésre és kész. Aztán később jöhetnek a komolyabb dolgok. Nem tudom érthető-e amit írok, NEM TILTÁSSAL kell nevelni, hanem eszmék és értékek átadásával, megmagyarázva azt, hogy mit miért szabad vagy nem szabad. A hiteles szülő hiteles mintát ad át.

Azzal, hogy vállaltátok ezt a kisbabát, terhet tettél a lányod vállára, de ezt elsősorban Neki kell vinnie és nem Neked! Segíthetsz, lehetsz hátszél, de soha ne várja azt, hogy majd helyette mindent megoldassz, mert abból ismét csak nem tanul felelősséget. Nem beszéltél arról, hogy a kisbabának van-e édesapja? Illetve, nyilván van, de a lányoddal milyen a viszonya? Neki mi a szerepe a gyerekvállalásban?

Én láttam fiatal anyákat szülni, úgymond biztos háttérrel (ott volt az apa, nagyszülők segítettek) a gyerekek meg szépek, egészségesek. Minden azon múlik hogyan állsz a lányod mellé, aki mostantól NEM GYEREK. Az anya-szerep nem engedi meg többé számára, hogy gyerekként viselkedjen.

Azt tudod tenni, hogy hagyod dönteni a lányodat, és mindig ott állsz a háttérben, de nem döntessz helyette.

Sok sikert mindannyiotoknak!

"Azt tudod tenni, hogy hagyod dönteni a lányodat, és mindig ott állsz a háttérben, de nem döntessz helyette."

Ezzel előző kb mindent elmondott a dologról, ami fontos, nincs mit hozzátenni.

Ha "hagytad" hogy szüljön, segítsd hozzá, hogy kevésbé legyen megterhelő a számára ez a sajnos "áldatlan" állapot!

Én 22 évesen (gyerekként, akaratom ellenére) nősültem.

Kegyetlen a sors!

Óóoh, te szegény 22 évesen nősülő, igen, igen, segítse hozzá persze, de hát éppen az volt a kérdés, hogy hogyan...

Hogyan?