Mit csináljak a húgommal?

Húgom a nyáron lesz 17 éves, és van egy osztálytársa, akivel bő másfél éve hol együtt vannak, hol nem. Tegnap jöttek össze hatodszorra, vagy hetedszerre, már a pontos számát sem tudom.

A srác eddig mindig úgy szakított vele, hogy arról már listát lehetne vezetni a legszánalmasabb szakítások címmel. (pl.: egyik napról a másikra nem állt a húgommal szóba, akinek így kellett leszűrnie, hogy ejtették; kirakta facebookon magát egyedülállónak; facebook üzenetben szakított) Sosem állt elé, hogy úgy mondja ki, ennyire nincs gerince.

Legutoljára úgy március elején mentek szét rekord 2 hónap után, de általában ilyen pár hetes járogatás után hónapos kihagyások szoktak lenni ebben a "nagy szerelemben".

Most ismét együtt vannak, de meg sem lepődöm, mert húgom a legutolsó pofára ejtése után (az üzenetes eset) képes volt elmenni hozzá, és ott könyörögni neki 2 órát, miközben a srác hozzá sem szólt. Gondolom, így pár hét elteltével már visszakönyörögte magát hozzá a leányzó.

Nekem ég a pofám, hogy lehet ilyen ostoba a húgom. Nulla az önbecsülése. Nem túlzok, mikor azt mondom, ha ez a srác szemen köpné, és felrúgná, még megcsókolná a cipőjét, és könyörögne, ne hagyja el.

Nem tudom, mit tegyek. Számtalanszor beszéltem már húgommal, de tesz rá. Minden szakítás után jön a bömbölés, depi, meg a kijelentések, hogy de ő tudja, hogy a srác szereti...

Igazán nem a srácot hibáztatom, az csak egy nagy rakás szerencsétlenség; nem tudja, mit akar, állítólag öngyilkos gondolatai is voltak már.

Ami ebben a hülye helyzetben a legkiakasztóbb, az anyámék totális érdektelensége. Az előző járásuk idején pl. megengedték, hogy ott aludjon a srácnál. Ez azért megdöbbentő, mert én ennyi idősen a legjobb barátnőmnél nem alhattam ott, rá meg mindent ráhagynak. Az a jó szó, hogy nem is érdekli őket, mit csinál.

Nem tudom, lefeküdtek-e, nyilván a húgom azt mondja nem, de én is inkább efelé hajlok. Húgom elég gyerekes gondolkodású (bár a viselkedéséből leszűrhető). Érzelmileg kb. 12-13 éves szintjén van. Viszont ha a srác akarná, bármi megtörténhetne és bárhogy, mert ebből a buta lányból kinézem, hogy gumi nélkül is engedné.

Anyáméknak kéne valamit tenni ebben a helyzetben, mert bár minden más esetben a húgom hozzám húz, ő az a típus, mindig azzal van jóban a családból, akitől jót várhat az adott helyzetben. Mivel tudja a véleményem a fiújáról, előttem titkolózik és hazudozik. Sőt, ebben anyámmal is együttműködik.

Az ott alvást is le akarták tagadni. Én reagálom ezt túl? Szerintem ennyi idősen és főleg ilyen komolytalan kapcsolatban nem kéne ezt engedni. Szórakozóhelyre, ami itt van 50 m-re, nem engedik el még éjfélig sem, de egy fiúval aludhat együtt, aki így áll hozzá? Anyámék szerintem már teljesen leszarják a szülői szerepüket, mióta én és a bátyám felnőttünk (húgom kései, nem tervezett gyerek). Nekem könnyen ráfeleli a húgom: mi közöd hozzá, nem vagy az anyám.

24N