A páromat kikészítem, féltem magamtól, mit tegyek?!
Mindenképp jó lenne ha felkeresnél egy szakdokit, háziorvos tud ebben segíteni.
Én barátnőm is hasonló volt mint te, ugyanúgy megismertem őt, igaz nem ez volt az első párkapcsolatunk neki a 2. voltam, nekem meg ő volt a 4. és még most is az.
Ő neki dühkitörései voltak, volt amikor átmentem hozzájuk DVD-zni, az anyja is ott volt nem volt belőle gond, jó fej, kedves aranyos volt velem, meg úgy ok sem lehetett volna a kiakadásra. De a barátnőm a film nézés kellős közepén felállt odament a konyhapulthoz hogy kávét készítsen magunknak, és egyszer csak a semmi nélkül hozzávágta a bögrét a falhoz majd elkezdett hisztizni, ütögetett csapkodott mindent, eléggé megbántott a dolog, mert a szobájába zárkózott engem nem engedt be, meg senki mást sem, végül pót kulccsal nyitottam ki az ajtót nagy nehezen, és akkor azt láttam hogy az ágyán gubbaszt és sír, mert nem tudta hogy mi volt ez, egyszerűen nem volt tudatában a dologgal. A pszichológus ismerősöm segített neki nagyon sokat, kiderült hogy komoly érzések miatt, ahogyan neked is jöttek rá ezek, mivel neki rengeteg csalódása volt az életben, és ugye érettségi után volt, nem vették fel sehová sem ahova szeretett volna menni, akkor ugye a nagyapját is azokon a napokban vesztette el, és annyira elfojtott magában mindent hogy akkor kitört belőle. Pszichiátriára is be kellett feküdnie, de az nem segített semmit, végül egy másik pszichológus segített neki a legtöbbet, mindent helyre raktak nála lelkileg, most már nem folyt magában semmit, ha gondja van velem megbeszéli, és kitalálunk valami megoldást. Persze ez már 5 éve volt azóta jó minden, eddig.
Valójában Pszichiáter-hez kértem be magam nem olyan régen, de nem fogadtak mivel túl fiatal vagyok. Az a baj, hogyha a koromat megmondom, eleve komolytalanul vesznek az emberek, a sok "butuska" /borzasztóan primitív, ostoba/ kortársam végett.Főleg a kapcsolatomat, de ebbe most nem folynék bele, sok mindenen átmentünk, felnőtt ember sem tudná elképzelni mindezt, és akikkel eddig beszélgettem (rendőrök) is meglepődtek, hogy mennyire érettek és önállóak vagyunk.De most ez lényegtelen, minek is tértem ki erre?!
Pszichológushoz valahogy még nem jutottam el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!