Elvesztik a jelentőségüket a családi "örökségek"?
Olyan tárgyakra gondolok, amik öröklődhetnek akár hosszú ideig. Pl. ükmamáék étkészlete, ükmamáék karikagyűrűje stb.
Egyik ismerősömmel beszélgettünk erről, és ő mondta, hogy neki az ilyenek nem érnek semmi, mivel úgyse ismerte azt akié volt.
Nekem meg fura, mert bár nem ismertem üknagyanyámat, de tudom, hogy az üknagyanyámék óta mindenki abból eszi a karácsonyi vacsorát vagy ilyesmi és máshogy is nézek ezekre a dolgokra. Pl. kicsit várom is már, hogy én szedjem majd elő a gyerekekkel karácsonykor a "szépanyád tányérját el ne ejtsd" étkészletet.
Ha meghal akié volt, akkor az generáció, aki nem ismerte többnyire már semmi jelentőséget nem tulajdonít annak a dolognak úgyse ismertem alapon? Vagy ez mitől függ? Nekem olyan furcsa.
válasza:Sok helyen már régen nincsenek ilyen örök tárgyak. Nekem például azért nincs jelentősége, mert soha nem is voltak olyan tárgyak amit a mamámtól vagy akár a dédi,üktől örökölhettem volna..
Szerintem a legtöbb embernek ezért nem jelent semmit. Mert nincs semmi ami olyan régi lenne..Nincs története, vagy emléke róla..
válasza:Elvesztik persze,kivéve ha értékes.
Nekem se jelent semmit dédnagyanyám ütöttkopott ezeréves tányérja,nagyszüleim már meghaltak,anyám lemondott az örökségről,én örököltem mindenét,ami világvégén levő házikó volt teli mindenféle lommal. (dédnagyi egy ideig velünk,majd ápolásra szorulván egy 2km-re levő otthonban volt).
Eladás előtt kipakoltuk a házát,nagy része el lett adományozva.
válasza:Igaza van annak a válaszolónak, aki arra hivatkozott, hogy nem is volt ilyen örökség. Ne felejtsük el, hogy a lakosság 70-80%-a paraszti származású. Nekik soha nem volt semmi értékes holmijuk. Én is paraszt ősökkel rendelkezem, így csak néhány tárgy marad meg. Pl az üknagyanyám kézi szőttese, rokka vagy bögrék stb. Semmi nagy érték legfeljebb eszmei. Viszont én oda vagyok a régiségekért, így a nagyszüleim értékesebb tárgyait el fogom rakni, mint a Hollóházi paradicsommadaras étkészlet vázával. Ennek viszont már nem csak eszmei értéke van. A szüleim is valamennyire szeretik a régi tárgyakat, ezért a szomszéd tehetősebb néni halála után ingyen megkapták a 100 éves kézzel faragott étkezőszekrényt, lócát, a 80 éves fésülködőasztalt stb. Igaz nem a mi családunké volt, de mi megőriztük az utókornak, mert nekünk érték.
23/n
válasza: válasza:Sajnos sokan nem becsülik a múlt emlékeit,
pedig ezek jelentik az állandóságot a rohanó világunkban.
Nekem is vannak megbecsült tárgyi emlékeim, amikre nagyon vigyázok.
Ez a történelem egy pici kézzel is megfogható szeletkéje, a mi családunkra levetítve.
Nem hatalmas értékes dolgokra gondolok, de nem is arra, hogy minden csorba bögrét, lyukas fazekat eltenni. :D
Úgy a kettő közt, amiket mások is írnak, hogy lóca, porcelán készlet, régi szekrény, vagy mit tudom én 150 éves biblia. Mi is paraszt család vagyunk, de azért 150 éves Bibliánk, régi szép porcelán készletünk, amit csak nagy ünnepeken veszünk elő nekünk is van.
Gondolom akkor ez "nevelésen" is múlik, szóval, ha otthon nem tulajdonít neki senki jelentőséget, akkor az utódok se fognak.
Most ha ilyen következne, adott esetben a ház "kipakolásnál" nyilván nagyanyám tescos lepedőit, meg turkálós mindenféléjét nem fogjuk megtartani, de a lánykorában kézzel hímzett mai napig gyönyörű díszpárnáira nem úgy nézek, hogy na itt is egy lom, amit ki kell lökni.
válasza:Szerintem a nevelésben lehet a hiba.Bizonyára nincs, aki a fiatalabb generációknak eleget mesélne a régi családtagokról.Így jelentéktelennek tartják őket.Pedig az ükszülők, dédszülők sokszor azért dolgoztak, fáradoztak, hogy "majd a gyerekeknek, unokáknak"jobb legyen.Ők gondoltak a távoli jövőbeli utódokra, nekünk is vissza kellene gondolni rájuk.Ők is hozzájárultak valamivel, a mi jelenlegi jólétünkhöz.Ha egy régi kép, régi tárgy kerül a kezembe ,olyan, mintha kicsit itt lennének ők velem.
Az a természetes, ha az embert foglalkoztaja, kik voltak az "ősei", ha ápolja az emléküket valahogy.
Nekünk például van egy nagyon értékes porcelán készletünk, csak ünnepeken használjuk.Nagymamám testvére vette anyámnak, a lottónyereményéből.Most ez a készlet több, mint 100 000Ft lenne.Mi soha az életben nem tudtunk volna venni magunknak ilyet.Sokszor meséltem már lányomnak keresztmamáról, aki ezt vette.Így egy kicsit "megismerte"őt is, bár élőben már nem ismerhette.De keresztmama így még "itt van köztünk" egy kicsit...Meg a többi régen meghalt rokon is, akikről sokat beszélgetünk.
Igaz az a mondás, hogy amíg emlékeznek az emberre, addig nem hal meg.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!