Közös kassza vagy külön kassza?

Csináld úgy ahogy Neked/Nektek tetszik!

Én a párommal nagyon jól megvagyok a közös kasszán és ezt tartom "jobbnak".

Felesleges a kérdésed...

Érdekes hogy ezt mostanában minden nap megkérdezi valaki.

Én a közös kassza híve vagyok, úgy gondolom, hogy ha annyira szoros a kapcsolatom a párommal, hogy együtt élünk, azaz összekötöttük az èletünket, akkor a közös kasszához is elég szoros.

Ilyen helyzetben már nincs "enyém-tiéd".

A nővéremék tizenplusz évig külön kasszán voltak (míg nem lett gyerekük), láttam mit össze számolgatnak, és ahogy elnéztem őket, nekem őszintén szólva elég kicsinyes dolognak hatott.

De mindenki úgy él ahogy neki kényelmes, szóval ne az alapján csináljátok, amiket mi itt írunk, hanem ahogy nektek megfelel.

Szerintem ez kapcsolattól is függ. Akikkel eddig voltam, azokkal én sem közösködtem volna, akármilyen jól elvoltunk.

A férjem más, vele nem is úgy terveztem mint a többivel, ez fordítva is így van, nálunk nincs enyém és tiéd. Nem is tudom, hogy lehetne és értelmét sem látom.

Én nem tudnám elképzelni a külön kasszát! Egy kapcsolat nem üzlettársi viszony, hogy fillérre elszámoljuk a költségeinket. Nem is tudom elképzelni, hogy a kaja költségeit hogy lehet megosztani? Én kevesebbet eszem, mint a férjem, akkor őt több kiadás terheli?

Ahogy az sem tartom jónak, hogy mindenki külön szórja a pénzét vagy külön takarékoskodik. Hogy lehet így közös életet tervezni, közös célokat megvalósítani?

Az ilyen kapcsolat nem a bizalomra épül, és nem is nevezném stabilnak.

én is a közös kassza híve vagyok...számomra szinte elképzelhetetlen, hogyan lehet folyamatosan számolgatni. és akkor hadd kérdezzek én is. pl. nem a közös bevásárlás alkalmával, hanem mondjuk beszaladok a boltba és veszek egy kiló banánt a saját pénzemből. akkor abból a párom nem ehet?

vagy az ilyent hogyan oldjátok meg?

egyébként meg a külön kasszát csak úgy tudom elképzelni, ha a pár mindegyik tagja ugyanannyit keres

Az első válaszolóval értek egyet, kicsit felesleges a kérdés. Kinek mi a jobb. A szüleim világéletükben közös kasszán voltak és tökéletesen működik, a nagyszüleim meg külön kasszán és azzal sem volt semmi baj. Mi közös kasszán élünk, nem is tudnánk elképzelni másképp, a külön kassza nekünk túl bonyodalmas, számolgatni, felezgetni... Együtt megvesszük, ami kell, aztán ami marad, abból meg veszünk magunknak valamit. De nálunk soha nincs vita, hogy ki hogy takarékoskodik, mindig meg tudunk egyezni.

A külön kassza (abban az értelemben, hogy minden felesben megy) inkább akkor működik jól, ha mindkét fél hasonlóan keres. Mert ha mondjuk az egyik épphogy csak a minimálbért, a másik meg a többszörösét és ő pont étterembe akar menni, akkor a kevesebbet kereső lehet, hogy ki sem tudja fizetni a részét. De egy nagyobb beruházásnál is gondok lehetnek a felezéssel, ha az egyik egyszerűen nem tud mit beleadni.

5-ös, nekem van ilyen barátnőm, külön kasszáznak és úgy osztják be a pénzt, hogy a számlákat felesben fizetik (bár a pasas két és félszer annyit keres, mint a csaj, ezen felül van X összeg kajára, amit szintén felesben raknak be. A pasas otthonról visz főt kaját a munkahelyére, a csaj meg vesz magának péksüteményt, de azt a saját külön pénzéből kell finanszírozni, az nem jár a közösből. A boltban a kasszánál, meg van olyan, hogy a pasi átnézi, mert mivel a közösből fizetnek, hogy a csaj amit magának odatett joghurt, keksz, az mennyibe kerül, hogy egyensúlyban legyen, mert ha a csajé többe kerülne, akkor visszafut, hogy nehogy már ő neki kevesebbért vegyenek gyorsan hoz még magának két túró rudit.

Ezen felül a kocsi, ruha, férfi-női tusfürdő telefon költségeket mindenki magának állja, ha véletlen a másik vesz, akkor odaadják egymásnak az árát.

Mivel a csaj sokkal szarabbul keres, ezért sokszor, ha valami nagyobb gondja támad, pl. szervizelés vagy ilyesmi, akkor a pasas van olyan jó, hogy ad neki pénz kölcsön, amit minél hamarabb törleszt, akkor is, ha magára semmi sem marad a törlesztés miatt.

Nekem ez gusztustalan.

#8: Nem vagy egyedül a véleményeddel... Kristályos borzalom, mondta ilyenekre a párom anno. iszonyú.

Egy régebbi hasonló topikban írta valaki, hogy a fizetésük jelentős százaléka megy a közösbe, onnan mennek a ház dolgai, a közös bevásárlások, ilyesmik, s a maradékot költhetik magukra. Az egész értelmes, persze ha nagyon különbözők a felek, még itt is lehetnek problémák.

De amikor valaki sajnál a másiktól dolgokat, még meg is jegyzi (azt is a másik topikban olvastam az előbb? lehet), magára meg költ nyakra-főre, azt nem nevezném szeretetteli kapcsolatnak, még csak az alap ember iránti tisztelet sincs meg.

Takarékossági szempontból éretlenebb embernek, aki cak elszórja a pénzt, könnyen lehet, hogy nem annyira alkalmas a közös kassza. Nincs ebben semmi felháborító, attól még szerethetik egymást.

Nálunk közös a kassza (most amúgyis üres, építkeztünk :)), de hasonlóan gondolkodunk a dolgokról, így a pénzköltésről is. Nem örülnék, ha nem így lenne, szeretem, ha nem kell elbonyolítani a dolgokat. A legelején voltunk külön kasszán, de igazából lehet, hogy nem, csak mindenki kapta a kártyára a fizetést, s abból költött, s ami megmaradt, azt a leendő közös otthonra szántuk :D Az tuti, hogy nem felezgettünk zöldségesszámlákat még véletlenül sem, de egyszer adtam kölcsönt és törlesztette, de hogy minek, azt nem tudom :D Kezdők voltunk még, na :)

Bocs, kissé sokat írtam.

#8: Az csak most jutott eszembe, hogy ha a barátnőd jövedelme lenullázódik, akkor meg is dögölhet az épületes úriember részéről, ugye? Hja, a szerelem. Az nagyon dúlhat.

Remélem, nem lesz terhes a nő, mert annak csúnya vége lehetne... "Ez a TE terhesvitaminod, fizesd csak ki a sokkal kevesebb pénzedből, nem érdekel, még benned van a gyerek."

Még sosem jutott eszedbe, hogy véletlenül tökön rúgd, vagy ilyesmi? Költői kérdés, bocs.