Mit tegyek, ha a lányom nem bocsát meg és nem akar megismerni?
Sajnos 19 éve elkövettem egy hibát és elhagytam a családomat, nem voltam felelősségteljes apa és ezért borzalmasan szégyellem magam, de már nem mertem változtatni, úgy éreztem jobb nekik nélkülem. Rátaláltam a lányomra az interneten és ledöbbentem, mikor láttam hogy milyen gyönyörű és milyen jó egyetemre jár. Sokat hezitáltam, hogy írjak-e neki, végül megtettem de egy jó ideig nem kaptam választ, aztán írtam még egyet, erre csak annyit válaszolt,hogy megköszönte a levelemet és írta hogy ennek ellenére sosem fogja elfelejteni amit tettem és ne keressem többet. Teljesen magam alatt vagyok mert a gyerekemen kívül senkim nincs és fogalmam sincs, hogyan tovább ezek után próbálkozzam-e még. Mit tanácsolnának, próbáljam meg még rendbe hozni a kapcsolatot vele vagy örökre tűnjek el?
46/F
"nem akarok egyedül meghalni + vissza akarom kapni a családom"
Most is csak az önzésed. Mindig csak "én" és "én".
18 évvel ezelőtt miért nem gondoltál erre? Arra nem gondolsz hogy más felnőtt embereknek viszont nincs szükségük rád?
Erre van az öregek otthona. Ott fizetsz és forintjaidért cserébe majd "szeretnek".
Most is csak a saját érdekeidet nézed. (Ha ide téved a lányod és elolvassa a hozzászólásaidat tuti soha többet nem akar látni. Egyetlen egy szóval nem említetted miért lenne jó neki ha találkozhatna veled. Ápolhatna öregségedre mi? Cserébe amiért ilyen "jó" apa voltál.)
Ebben a kerdesben valami nem stimmel
Kedves kerdezo azt alitod hogy a 19 eves voltal amikor elhagytad.A gyermeked akkor mar 1,5 eves volt.Ebbol kovetkezik, hogy a gyereked 17,5 eves korodban szuletett.Aztan azt irod hogy egyetemre jar.Tahat a gyereked 28.5 eves.Az egyetem max hat evet tart tehat a gyereked 22,5 evesen kezdte el.
Nekem van egy ismerősöm,akit még akkor hagyta el az apja mielőtt megszületett volna. És úgy,hogy össze vissza hazudott,hogy ő akarja a gyereket így meg úgy, aztán egy szó nélkül lelépett. Soha nem látta az apját és amikor felkeresték nem állt vele szóba, a saját gyerekével. Annyi a jó abban,hogy te egy kicsit észhez tértél mit tettél. De talán még sem olyan jó, mert ahogy kiveszem az írásodból csak a saját érdekeidet nézed.Önzőség amit csinálsz. Teljes mértékben megtudom érteni a lányodat ha nem akar soha többet látni. Kedves férfiak, a gyereket nem csak megcsinálni kell. Meg ráhagyni az anyára,hogy majd ő neveli fel.
Most egyedül vagy kérdező, nincs már egy rokonod sem. Gondoltál volna akkor előre amikor otthagytad a gyerekedet. A sors mindig igazságosan visszaadja azt, amit az ember ad a másiknak. Most elfogod szenvedni ha tényleg nem fog jelentkezni többet a lányod. Egyedül fogsz élni öregkorodban. És tudod,legalább akkor amikor teljesen egyedül leszel majd, átfogod érezni amit adtál a gyerekednek.
Nem kell zaklatni még egyszer kétszer próbálkozhatsz, ha nem hát nem. Bízd rá az életre, a csodákra, vagy amiben hiszel, talán még történhet veled is jó dolog az életed során. Inkább imádkozz Istenhez. És ne legyél ilyen önző alak!
Tévedsz, te nem érdemelsz második esélyt. Miért most kerested meg a lányodat, mikor felnőtt? Megkérdezted tőle valaha is, hogy beteg-e, él-e még? Az anyjától, hogy kell-e segítség, van-e mit enni adni a gyerekednek?
Mikor beteg volt, te hol voltál? Mikor szomorú volt, miért nem segítettél? Nem, te azt érdemled meg, hogy egyedül, magányosan halj meg, a lányod pedig hogy a hülye apja nélkül tudja élni a saját életét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!