Feladnád az elveidet a gyerekedért?
Konkrétan azért merült fel bennem ez a kérdés, mert egy barátnőm azt mondta, ha a párja megcsalná, azonnal elhagyná, ha gyereke lenne akkor is. Egy másik, ugyanígy megtenné gyerek nélkül, de ha már lenne gyerekük, akkor nem, hiszen a válással neki (is) ártana.
(Nem feltétlenül erre/ilyenre gondolok, akármilyen elvedet feladnád-e azért, mert gyermeked van.)
Szerintem feladni nem kell semmilyen elvet. Max olyan szinten, hogy ha neked vannak bizonyos elveid, attól még elfogadd, hogy a gyerek más. És ilyen szinten a tieidet ne erőltesd, össze tudd egyeztetni a gyerekével.
Pl. Nagymamám mélyen vallásos volt, azt szerette volna ha anyukám hozzámegy az első komoly barátjához. A házasságon kívüli szex teljesen tabu volt a számára, viszont emiatt anyukámat nem tagadta ki, de biztos nagyon sokat imádkozott érte :)
Ha a férjem megcsalna és szeretőt tartana, akkor először elgondolkoznék azon, hogy miért jutottunk/jutott idáig. Leülnék vele beszélgetni erről. Megbocsájtani nem tudnám. Utána nem tudnék úgy tekinteni rá, ahogy előtte.
Mert, ha egyszer megcsinálta, akkor máskor is megfogja.
Nemtudnék úgy hozzáállni se ő hozzá, se a dolgokhoz, mint egy normáls férfi-női kapcsolatban, házasságban, stb.
A lányunknak se így, se úgy nem lenne jó. Ha továbbra is együtt maradnánk (független, hogy esdekelne a bocsánatomért, stb.), akkor sem tudnék már úgy vele lenni.
Két különálló emebrek lennénk, akiket a gyerek köt össze és a házasságról adott papír, ami ezek szerint az egyik félnek semmit sem ér.
Nyugodtan, szépen megbeszélném vele a továbbiakat. Elmodnanám, hogy keresek egy vállóperes ügyvédet. A lányát bármikor láthatja, de nem hagynám neki, hogy megpróbálja elhelyeztetni magánál.
Minden, ami közös tulajdon eladnám/eladnánk. Aztán ki-ki a maga "útjára".
A lányunkat nem fordítanám ellene. Fölösleges lenne, mert az apai kép, ami előtte van, az makulátlan és csodálatos. A gyerkéért mindent megtesz és ez a legfontosabb!
Nem értem, hogy mitől lenne jobb a lányunknak az, ha 20 évig együtt élnék az apjával, házasságban úgy, hogy se szeretet, se szerelem nincs köztünk.. csak a "kötelező" dolog, ami jelen esetben a lányunkat jelenti.
A kérdező nem csak a válásra gondolt, ott írta. Bármilyen elvre, de mindenki erre fókuszált.
Elv az is, hogy magadra mennyit költesz például.
En most azt vallom (mint családanya), hogy igen, elválnék. Ezt a férjem is tudja. De ki tudja, ha ilyen torténne hogyan is cselekednék. Lehet, hogy a gyerek miatt nem borítanám a családi életet. Elore ezt nem lehet tudni. Reméljuk nem torténik ilyen.
26N
Az embereknek különféle szintű elveik vannak, és csak az adott helyzet dönti el , hogy felül írja-e egy még fontosabb a nagyon fontosat. És akkor ez feladás, vagy éppen elvhűség?
Pl.: igen, amíg kettesben vagyunk, egy félrelépés miatt borítanám a kapcsolatot. De ha már gyerekkel gondolkoznék rajta, akkor a durva megcsalás, vagy az ismétlődés lenne a válaszvonal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!