Így miért segítsük a nagymamámat? Csak azért mert ez az elvárás?

Nálunk ugyan nem kellett a nagymamát magunkhoz költöztetni, de amúgy dettó ugyanez a sztori. Mi Pesten élünk, ő vidéken élt (már nem él), nagybátyámék Pest megyében, de közelebb. Nagybátyám volt a kedvence, őt pénzelte, közben mindig apukámat rángatta le dolgozni, vele nagybevásároltatott be, vele vetette meg a gyógyszert, ami benne volt a Nők Lapjában, így biztos jó (nem ám, amit a doktor felírt, és havi 2 kböző gyógyszert minimum), a szennymagazinjait, popcorn-készítőgépet, minden teleshopos szart, gumicsizmát meg minden hülyeséget, amire szüksége sem volt. Ja meg kunyerált pénzt, hogy így meg úgy szüksége lenne ennyi meg annyi pénzre (több 10ezer forint alkalmaként), és érdekes módon az a pénz folyton eltűnt, pedig csak a menzáért meg az egyéb kajáért fizetett kb. meg néha adott a nőnek pénzt, akit elküldött maga helyett idősebb korában (fűtésre kapott ingyen tűzifát, ismerősök vittek át neki zöldséget-gyümölcsöt, tisztítószert, tusfürdőt, TV/mobilelőfizetést meg az összes szórakozása általunk volt fizetve), szóval amit mi adtunk neki, azt nagybátyámnak adta. Még akkor is ő volt istenítve, amikor nagybátyám közölte, hogy ha esetleg feljönne gyógykezelésre Pest megyébe, nála nem lakhatna (apukám majdnem elvállalta, de hát mi ellenztük, mert ismertük... ebből sok vita is volt, mert apukámba meg azt nevelte bele, hogy a szülő akarata szent, a gyereknek meg kuss van, így mindig követte minden utasítását, mint egy pincsi) meg ők aztán nem adnak neki szállást karácsonyra, ha jön föl rokonlátogatóba...

Unokatesóimmal többe tis törődött, egyszer jött fel meglátogatni (pedig amikor kicsi voltam, volt pénze meg nem is volt beteg, teljesen fitt volt testileg is, nem reumás vagy akármi), ellenben amikor mi mentünk, akkor képes volt megsértődni azon, hogy a penészes házában be mertem fulladni 4 évesen az asztmám miatt... csoda, hogy nem kerestük a társaságát? Aztán meg elvárta volna, hogy nyaljuk a talpát...

Nem vagytok szívtelenek. Ha ennyire hálátlan, akkor nem kötelességetek az ápolása. Mondjátok meg a többi rokonnak, hogy akkor vállalják ők. Ja, ők nem akarják? Akkor legyen az otthon. És kész.