"Ennyiért nem válik az ember" - anyám szerint. Ez az általános felfogás? Lépnétek?

Van, akinek nem érdemes válaszolni. Nem tapasztaltál annyit, hogy beszélgessünk róla! Majd talán pár év múlva! Minden jót!

Kérdező: Bízz a megérzéseidben! Nem hazudnak!

Én a gyerek voltam egy hasonló családban. Végül elváltak szüleim. Az életünk jobb lett. Személyszerint én már idősebb voltam, így nekem nem alakult ki szoros kapcsolatom Apukámmal, de a húgom még pici volt. Őt el is vitte hétvégékre (bár eleinte nem szívesen). A húgom és Apum kapcsolatát a válás megmentette.

Érzem az írásodból, hogy te ezt már eldöntötted. Válni akarsz. Csak a környezeted miatti nyomás miatt még nem került sor rá. Hidd el nekem, ha Anyum se várt volna túl sokáig nekem is jobb lett volna.

A gyerek érdeke az, hogy kiegyensúlyozott és boldog környezetben nőljön fel. A válás nem olyan szörnyű, mint azt sokan gondolják (abban az esetben ha felek felnőttként tudnak viselkedni, ami az én családomban rendben volt).

Még annyit, hogy a válás utáni első karácsonyunk nagyon jól sikerült. Mondtuk is a szülőknek, hogy mennyivel békésebb.

Az már csak hab a tortán hogy szüleim a válást követő 8. évben újból egymásra találtak :)

Gyerek szemmel ez se volt gond, mi csak örültünk, hogy békések és nyugodtak.

"persze uj kapcsolat lecserelem a ferjem a megoldas es ha ez a ferj is egy par ev mulva a szuper boldogsagbol atmegy a szuper unalomba? lecsereled ezt is?"

Szerintem le fogja.

Egy kapcsolatban a két félnek egyformán kell fejlődnie, ha ez nincs meg és az egyik csak vegetál ahelyett hogy élne akkor nincs értelme egymás mellett maradniuk.

De ne gondold hogy minden férfi olyan akit semmi nem érdekel, és ahelyett hogy élne a tv-ben szereplők életét éli meg a sajátja helyett.

Én sem vagyok ilyen és még jó pár embert ismerek akik teljes életet élnek nem csak vegetálnak...

16:11

"Egy kapcsolatban a két félnek egyformán kell fejlődnie"

Ez egy idióta egyetemista duma.

Amikor már meg van mindenük, hova a f@szba fejlődjenek még?!

Itt csak arról van szó, hogy az asszony unatkozik...

"Amikor már meg van mindenük, hova a f@szba fejlődjenek még?! "

- hát, ha te a fejlődés alatt az anyagiak halmozását érted akkor tényleg sajnálom hogy ott nevelkedtél ahol, úgy neveltek ahogyan, olyan környezetben élsz ahol, és olyan tapasztalatokat szereztél még csak amik erre a következtetésre juttattak.

Remélem változni fog ez még ebben az életedben és megérted mi szükséges egy boldog, harmonikus és vidám, örömteli élethez.

Szép napot neked.

Én azért nem válnék, mert akkor sem változna a probléma semmilyen irányba (ugyanúgy nem foglalkozna velük akkor sem mint most), most viszont legalább kényelmes és biztonságos.

A baj akkor van, ha te, mivel nem szereted és nem tiszteled a férjedet a fentiek miatt, elkezdesz más felé szívet nyitni. Na akkor viszont lépni kell. Addig viszont társbérlet van, ha maradsz.

1.) Először is nem kérni kell. Le kell vele ülni, elmondani mi a probléma, és megmondani neki, hogy vagy változtat vagy válás lesz a vége.

2.) Ha hajlandó beszélni a dologról az már jó. A gyerekekkel szembeni viselkedése lehet traumatikus élmény eredménye. Lehet, hogy nem ártana pszichiáterhez vagy még inkább egy pártanácsadóhoz menni, esetleg ha vallásos, akkor egy pappal beszélni.

3.) Ha mindezek nem vezetnek eredményre, akkor jöhet a válás.

4.) Kétlem, hogy 2 gyerek kellett, hogy végre megértsd a problémát. Meggyőződésem, hogy nem egészen vagy őszinte. Neked egyáltalán vannak vagy voltak mélyebb érzelmeid a férjed iránt? Nekem nem úgy tűnik. Légy őszinte legalább önmagadhoz!

5.) Akárkié a ház, mivel 5 évnél régebben éltek együtt, a ház fele a tiéd, kivéve ha szerződést írtatok a házasságkötéskor.

Nem ismerem a másik felet, így nem tudom, mi az ő szempontja, meglátása a kérdéssel kapcsolatban. De annyit a magam kudarcaiból megtanultam, hogy mindig kettőn áll a vásár! Mindkettőtöknek dolgozni kell a kapcsolaton, a boldog család nem ajándék, hanem kemény munka és alkuk, lemondások eredménye. Mindkettőtöknek őszintén el kell mondania a problémáját, és kimondani amit érez. Ebből kell kiindulni, ezután lehet továbblépni.