Szerintetek tényleg "bolond" vagyok?

Ma beszélgettünk a párommal,és felvetődött (csak mint beszédtéma),hogy mit csinálnék,ha nyernék 300 ezer forintot.

Azt válaszoltam,hogy megvenném neki az a nagy képernyős TV-t,amire már régóta vágyik.Ez kb. 150 ezer forint,tehát maradna még 150.Abból vennék a családtagjaimnak is olyan dolgokat,aminek tudom,hogy nagyon örülnének,pl. befizetném a szüleimet egy wellness hétvégére,ilyesmi.A lényeg,hogy így maradna kb. 30 ezrem magamra.

Ebből vennék egy két apróságot és ennyi.

Azért nem magamra költenék,mert igazából semmire nincs úgy igazán szükségem,van elég ruhám,van számítógépem,ami nekem tökéletesen megfelel,egy éve kaptam mobilt,pont most gyűlt össze a pénzem,hogy autót vegyek (suli mellett dolgozom),szóval tényleg nincs úgy semmi,amit nagyon szeretnék venni.

A párom viszont azt mondta,hogy én "bolond" vagyok,mert mások öröme fontosabb nekem,mint a magamé,és hogy ez úgy lenne helyes,ha azt mondtam volna,hogy 150 ezerért veszek magamnak valamit vagy megpótolom az autóra összegyűjtött pénzt,és a maradék 150-ből vásárolok a szeretteimnek,mert így ugye önző sem vagyok,de túl jószívű sem...

Jó tudom,hogy ez kicsit hülye kérdés,mert nem nyertem ennyi pénzt,de a válaszom elég jellemző rám,mert mindig is szerettem adni (nem csak pénzt,meg ajándékot,hanem törődést is).

Szerintetek baj,hogy így gondolkodom?

20/L