Bolond az apám? Kilinccsel közlekedik, mondván kilincs nélkül nem tud bemenni a lakásba a betörő. Egyik nap beállított egy L-es férfikabáttal˙ (én 150 cm vagyok) mondván neki nem kell, mi lenne, ha én hordanám. Mit tegyek? Szerintem nem normális.

Sajnos véresen komoly. Én szégyellem magam helyette azokért a dolgokért, amiket csinál. Szerinte én vagyok az elégedetlen. Ha bevásárolni megyünk, a kasszánál kipakolja a saját dolgait a szalagra, az enyémet meg otthagyja a kosárban. Amikor megkértem, hogy vegyen nekem egy arclemosót a boltban, azt mondta, hogy ő kifizette, de a pénztáros becsomagolta egy reklámszatyorba és valahogy ott maradt. Ennyire hülyének néz. :C

Felakasztotta magát. Kikészült apámtól.

El tudja magát látni még pedig úgy, hogy felél mindent, amit a családjától örökölt. Gazdag szülei voltak, minden rá maradt az elkényeztetett egy szem gyerekre. Arra gyanakszom, hogy nem tud mihez kezdeni a hirtelen ráömlött vagyonnal és a felelősséggel. Én meg magával apuval nem tudok mit csinálni, és ebbe beleőrülök :C

én most fejezem be az egyetemet. Élném a saját életemet, de apu nem hagy békén. Nem segít, de elvárja, hogy én mindig segítsek neki. Nem tudom, mit csináljak vele, mert szerintem teljesen bolond, de magától nem hajlandó elmenni pszichológushoz(egyáltalán, érdemes vele elmenni pszichológushoz?), sőt, még fel is volt háborodva, amikor mondtam neki, hogy el kellene egy orvossal beszélgetnie.